Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1939-1940
1940. április 19, 1939/40. tanév nyolcadik rendes ülése - 1. Az elnök az ülést megnyitja. - 2. Távolmaradók felsorolása. - 3. Két jegyzőkönyvi hitelesítő kiküldése. - 4. Dr. Zechmeister László szabadságának meghosszabbítása tárgyában. - 5. Dr. vitéz Cholnoky László intézeti tanár szolgálati beosztásának és munkakörének megállapítása. - 6. A Horthy Miklós-ösztöndíjak adományozása tárgyában. - 7. A Horthy Miklós Ösztöndíjalapból ruha- és könyvsegélyek kiutalása tárgyában. - 8. Az orvostudományi karokon szervezett segélydíjas állások odaítélése tárgyában. - 9. Barna Dezső (jugoszláv állampolgár) szigorló orvosnak tanulmányaihoz és rákellenes kutatásaihoz beadott segélykérelme tárgyában. - 10. Olasz ösztöndíjak adományozása magyar orvosok részére. - 11. A magyarországi csereösztöndíjasok egy része nem tudta helyét elfoglalni, helyüket mások kapták. - 12. Japán ösztöndíjak pályázati feltételeinek közzététele. - 13. Dr. Scipiades Elemér betegszabadságának engedélyezése, helyettese dr. Lajos László. - 14. Dr. Donhoffer Szilárd szakelőadói megbízásának megerősítése. - 15. Dr. Oravecz Pál szakelőadói megbízásának megerősítése. - 16. A szüneteltetett tanszékek előadásainak csökkentése tárgyában. - 17. Dr. Falcsik István egyetemi segédtitkár és dr. Solymosán László foglalkoztatott diplomás áthelyezése tárgyában. - 18. Dr. Ángyán János ny. r. tanár édesanyja és dr. Albrich Konrád ny. r. tanár édesapja halálának bejelentése. - 19. Meghívók bemutatása. - 20. Dr. Sós József sikeres magántanári szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 21. Dr. Nádrai Andor sikeres magántanári szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 22. Dr. Lajos László sikeres magántanári szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 23. Dr. Bari Zsigmond sikeres magántanári szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 24. Dr. Szacsvay István szakelőadói megbízása tárgyában. - 25. Dr. Jobst Pál fizetéstelen rendelő főorvosi megbízása tárgyában. (Bőrgyógyászati Klinika) - 26. Dr. vitéz Dániel Elemér tanársegédi állásáról lemond. (Sebészeti Tanszék) - 27. Dr. Palecskó István X. f. o. tanársegédi megválasztása 1940.05.01.–1940.08.31. (Sebészeti Tanszék) - 28. Dr. Borsodi Mihály díjas műtőnövendéki megválasztása 1940.05.01.–1940.08.31. (Sebészeti Tanszék) - 29. A tanszéki segédszemélyzeti állások betöltése az 1940/41. tanévre. - 30. A Szegedi Egyetem Orvostudományi Kara tanácsülési határozatának ismertetése a hallgatók közegészségtani kiképzése tárgyában. - 31. A Dunántúl című napilapban megjelent cikkre reagálva dr. Albrich Konrád a dékánhoz fordul panasszal. - 32. Bejelentés: az 1939/40. tanévre hirdetett pályatételekre egyetlen pályázat sem érkezett. - 33. A dr. Kluge Endre ellen az Orvosi Kamara Fegyelmi Bizottsága által hozott jogerős fegyelmi ítélet tárgyában. - 34. A hanyag hallgatók névsorának beterjesztése. - 35. A hallgatói kérelmek ismertetése. - 36. Lakos Pál orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 37. Máté Sándor orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 38. Az ülés berekesztése.
biztosítja» hogy a sejtszaporulat mégsem határtalan, ennek felfogása szerint az a magyarázata, hogy a sejteden a sejtoszlást előmozdító hormon mellett egy ellenanyag képződik, amely ellenanyagot ő mi tophreninnek nevez. Ha a sejtoszlást megindító hormon hatása és a mitophrenin hatása egymást egyensúlyban tartják, a sejtszaporodás a normális mértékben következik be és a sejtoszlások szabályos időközökben követik egymást. Ha azonban valami a mitophrenin hatását meggátolja, túlsúlyra jut a sejtoszlást kiváltó horroonhstás és ennek következtében a sejtek határtalan burjánzása következik be. Az esetben, ha sikerül egy olyan anyagot találni, amely a sejtoezlást meginditó hormonokat elpusztítja, meg tudjuk gátolni a határtalan növést és ily módon a daganatok fejlődését meg tudjuk akadályozni, illetőleg a már kifejlődött daganatot is el tudjuk pusztítani.'ízen elméleti elgondolások alapján kereste ki az acetont, mint olyan szert, amely a ráksejteket elpusztítja. Az acetonnak ezt a hatását állatkísérletben ki is mutatta. Az Ittzéssel végzett állatkísérletek azonban azért nem meggyőzők, mert az acetonnal kezelt állatok,amelyekben a daganat elpusztítása sikerült, kevés kivétellel elpusztultak. A kísérleti egerek /: összesen 42:/ mind elpusztultak és a patkányok közül is csak 16 maradt életben 66 kísérleti állat közül, úgy hogy az eceton mérgező hatása miatt nem lehet
