Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1938-1939

1938. november 18., 1938/39. tanév harmadik rendes ülése - 1. Az elnök az ülést megnyitja. - 2. Távolmaradók felsorolása. - 3. Két jegyzőkönyvi hitelesítő kiküldése. - 4. Pályázat kiírása a Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének betöltésére. - 5. A közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek járó tanulmányi segély kiutalása tárgyában. - 6. Dr. Mécs Lászlóné Nagy Ilona szigorlatismétlési kérelmének engedélyezése. - 7. A felvidéki magyar diákegyesületek fenntartása tárgyában. - 8. A Keszthelyi Diáküdülőház igazgatótanácsába egy fő delegálása. - 9. A Könyvtárbizottság ülési jegyzőkönyvének ismertetése. - 10. Az Országos Repülő Alaphoz való hozzájárulás felajánlása tárgyában. - 11. Dr. Göczy Lajosnak a MABI orvostanácsa elnökévé választásának bejelentése. - 12. A legutolsó tanácsülésen elhangzottak ismertetése. - 13. Dr. Burg Ete magántanárnak egyetemi nyilvános rendkívüli magántanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 14. Dr. Vendég Vince magántanári szóbeli értekezletre bocsátása. - 15. Dr. Szekér Jenő sikeres szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 16. Dr. Oravecz Pál sikeres szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 17. Dr. Vendég Vince sikeres szóbeli értekezlete után nyilvános próbaelőadásra bocsátása. - 18. Dr. Herman János felterjesztése VIII. f. o. klinikai főorvosi állásra. (Szülészeti Klinika) - 19. Dr. Velényi László díjtalan gyakornoki állásáról 1938.09.30-ával lemond. (Szülészeti Klinika) - 20. Dr. Lelkes Zoltán elhelyezkedési szabadság-kérelme tárgyában. - 21. Dr. Ketter Rezső díjtalan gyakornoki megválasztása 1938.10.01.–1939.08.31. (Belorvostani Tanszék) - 22. Ifj. Dvorszky Kornél díjtalan gyakornoki megválasztása 1938.10.01.–1939.08.31. (Anatómiai Tanszék) - 23. Haniszkó Gyula orvostanhallgató megbízása fizetéstelen demonstrátori teendők ellátásával az 1938/39. tanévben. (Anatómiai Tanszék) - 24. Dr. Entz Béla a Pécsi kir. Törvényszék mellett viselt állandó orvosszakértői állásáról lemond. - 25. Nagy György orvostanhallgató kihágási ügyében történt felmentés ismertetése. - 26. A hanyag hallgatók bejelentése. - 27. Hallgatói kérelmek bemutatása. - 28. Farkas Béla orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 29. Bugledich István orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 30. Ujváry Géza orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 31. Szamek Vera orvostanhallgató kormányzóhoz intézett kérelme. - 32. Dr. Bokrétás András fizetéstelen tanársegédnek a Forlanini Intézetbe történő kiküldetése érdekében tett előterjesztés az Országos Ösztöndíjtanács felé. - 33. A magántanárok által tartandó népszerű előadásokkal kapcsolatos indítvány kiegészítése tárgyában. - 34. Az ülés berekesztése.

3 -gyarázatára felvoszi, hogy a glycogen eltűnésével egyidőben fel­lépő májzsir szaporulat a glycogennek zsírrá való átalakulásából származik s ezt azzal veszi bizonyítottnak, hogy a zsirszaporu­­lat arányos a glycogen megkevesbbedésével. Ha ellenben insulin hatás alatt májglycogen szaporulat jött létre akkor a májzsir csökkent, a cukoreltünés ilyenkor érte el a legnagyobb fokot, de a nagymennyiségű cukornak az eltűnését nem lehet megmagyarázni azzal a kevés glycogenszaporulattal, amelyet ilyenkor a májban és az izomban kapott. Erre vonatkozólag szerző felveszi, hogy az eltűnt cukor a májban ilyenkor is zsírrá alakul át, de ez nem a májban rakódik le, hanem a periférián. Ennek bizonyítására cont­­roll állatokon végez hosszabb ideig tartó kísérleteket az indivi­duális különbségek lehető kikapcsolásával /újszülött patkányokon/ s ezek eredményei igazolják feltevését. Ezek az eredmények elle­ne szólnak a régebbi vizsgálatok eredményeinek /Raper, Smith, Hef­ner, Wagner stb./ akik nem kellő hosszú ideig tartó kísérleteket végeztek /az irodalomból idézve/ és az individuális különbségeket kellőképen nem vették figyelembe. Számszerűleg kifejezi^a máj és izom - insulin hatás alatt bekövetkező - glycogen felépítésének, illetőleg lebontásának a mértékétnevezetesen, hogy pro kg. 1 E.I. óránként a májglyco­gen mennyiséget kp. értékben 0.8 %-al emeli /hyperglycaemia mel­lett/ illetőleg kp. értékben 2.0 %-al csökkenti /hypoglycaemia mellett/. Az izomban pro kg. 1. E.I. hatására óránként kp. érték­ben a glycogen szaporulat 0.1 % /hyperglycaemia mellett/, a gly­cogen ^mogkevosbbedése pedig 0.04 % /hypoglycaemia mellett/. Ezen eredmények alapján teljesen uj értelmezést nyernek régebbi szer­zők /Barbour, Chaikoff, Macleod, Orr, Cori és Cori/eredményei, akik egybehangzóan azt kapták, hogy insulinhntás alatt a májgly­cogen mennyisége megkevosbbedik, az izomglycogcn mennyisége pedig megszaporodik. Ebből szabályként az következett, hogy az insu­lin a májglycogen feléitését gátolja, kedvezően csak az izom­glycogcn fölépítését befolyásolja. Az insulin_főtómadási pontja tehát a harántcsikos izom. /Fenti szerzők kísérleti berendezése nem tette lehetővé a vércukor conccntratio szabályozását mindany­­nyian hypoglycaemia mellett dolgoztak, hypoglycaemia mellett szer­ző is velük egyező eredményeket kapott. Az insulinnak a májglyco­gen felépítését gyorsító hatását szerző először hyporglyoaemia mellett tudta bizonyítani, de kitűnt, hogy ez hypoglycaemiánál is megvan, de ezt ilyenkor elfedi a sokkal élénkebb glycogen lebontó, helyesebben a glycogent zsirrá átalakító hatás. *iz insulin főtáma­dási pontja tehát a máj./ Magyarázatát adja annak a - szerző által felvetett kérdésnek,­­hogy miért van különbség a hajlitó és feszitő izmok glycogen felé­pítése illetve lebontása között amennyiben kisérletileg igazolja, hogy ez az izom különböző fokú megfeszitettségével, végeredmény­ben tehát a tonusváltozás különböző fokával van összefüggésben. Az összefoglaló részben kimondja, hogy az insulin hatás alatt eltűnt cukorból a májban előbb glycogen s a glycogenből zsir kép­ződik éspedig 1.0 % glycogenből 0.25 % zsir. 6/ Glykogenbildung aus Buttersäure und Acetonii rio. Pflügers Ar­chiv für die gesamte Physiologie des Menschen und der Tiere. 240. 561. /1938/. máj glycogen szegénysége és az acetonii ria közötti össze­függést vizsgálva, szerző arra a megállapitásra jut, hogy az ace­­tonuria oka nem lehet a máj glycogen szegénysége, - mint azt a leginkább elfogadott nézet vallja - mert a legalacsonyabb májgly­­kogen értékeket az éehzés 3-4 napján találta, mig az éhezési aco­­tonuria előidézésére 3-4 hétre volt szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom