Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi kara - ülések, 1929-1930
1929. szeptember 4., 1929/30. tanév első rendes ülése - 1. Az elnök az ülést megnyitja. - 2. Távolmaradók felsorolása. - 3. Jegyzőkönyv-hitelesítők kiküldése. - 4. Dr. Heim Pál köszöntése a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekorvostani Tanszékére történt kinevezése alkalmából. - 5. Dr. Heim Pál által meghirdetett órák megtartására helyettes kijelölése. - 6. Dr. Burg Ete magántanári kérvényének elbírálása ügyében. - 7. Meghívó a budapesti Semmelweis ünnepségre. - 8. Az orvoskari intézetek és klinikák leltári felvétele tárgyában. - 9. Dr. Nagy Ferenc tanársegédi megválasztása 1929.09.01.–1930.08.31. (Anatómiai Tanszék) - 10. Dr. Molnár István díjas gyakornoki megválasztása 1929.09.01.–1930.08.31. (Anatómiai Tanszék) - 11. Díjtalan gyakornoki teendőkkel bíznak meg 16 orvostanhallgatót 1929.09.01.–1930.08.31. (Anatómiai Tanszék) - 12. Király Dezső szigorló orvos díjtalan gyakornoki megbízása 1929.09.01.–1930.08.31. (Anatómiai Tanszék) - 13. Dr. Hank Lajos és dr. Bán József díjtalan gyakornoki megválasztása 1929.09.01.–1930.08.31. (Belorvostani Tanszék) - 14. Dr. Szépe István díjas gyakornoki állásáról 1929.10.01-jével lemond, helyére: dr. Hőnig László díjas gyakornoki kinevezése 1929.10.01.–1930.08.31. (Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék) - 15. Dr. Szellő Ferenc fizetéstelen tanársegédi megválasztása 1929.10.01.–1930.08.31. és dr. Hartmann Ferenc díjtalan gyakornokká választása 1929.10.01.–1930.08.31. (Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék) - 16. Az első félévre felvételért jelentkezők névsorának bemutatása. - 17. Az ülés berekesztése.
" 4 * lyek Hazánkban a kl ini kus -profess orra hárulnak. j4 klinikus-professor nemcsak klinikát vézet, nemcsak tanít és tudományosan dolgozik, hanem magángyakorlatot is folytat és élén áll mindazon állami, egyéb hatósági és társadalmi aktióknak, melyek orvosi szakmáját érintik. Csecsemővédelmi munkAsság om eredményesebbé tételét, nagyobb számú tanítvány és munkatárs nevelését és a gyermekorvostan továbbfejlesztését várom budapesti működésemtől, és azt remélem, hogy az ország fővárosában szélesebb körbe tudom mindazt kiterjeszteni, amit magamban jónak és hasznosnak is-x merek el • Az Erzsébet-Egyetemmel szemben két dolgot nem fogok elfelejteni sohasem. Az egyik az, hogy daczára minden küzdelemnek, daczára a sok keserűségnek^ ez az Egyetem nyújtott nekjem alkalmat, adott nekem módot és eszközöket, hogy tovább-fejlődhessek, hogy képességeimről tanúbizonyságot tehessek és igy neki köszönhetem a budapééti egyetemre való meghívásomat is, A másik pedig az, hogy én ennek az Egyetemnek esküt tettem, amelyben megfogadtam, hogy ez Egyetem rektorát, Tanácsát tiszteletben tartom, autonómiáját megvédem és minden dolgát tehetségemhez kApest előmozdítom. Az eskü utolsó szavai azok voltak nIsten engem úgy segéljen". Ez eskü alól nem ment fel újabb esküm, ezek egymásnak nem mondanak ellen. Én ígérem, hogy az Erzsébet^ Egyetemnek tett eskümhez hü maradok, Ígérem, hogy arról soha, semmi körülmények között meg nem feledkezem és boldog leszek, ho. azt tettekkel be is tudom bizonyítani.
