Erzsébet Tudományegyetem Tanácsülési Jegyzőkönyvei, 1935-1936

1935-11-27 / 1935/36. tanév harmadik rendes ülése

nak, továbbá az énekkar ezáltal az egyetemi munka szerves továbbfejlesz­tője volna, nem pedig véletlen, vagy kereseti alkalmakra összeszedett tár­sulat. Egyhangú meggyőződése ugyanis a bölcsészet-, nyelv- é3 történettudomá­nyi karnak az, hogy az énekkarnak csak abban a formában lenne valamilyen formá­ja és jogosultsága az egyetemi életben, máskülönben kérdéses, nem volna-e jobb egyszerűen megszüntetni, mint felesle­ges és sok gonddal járó alakulatot. Tekintetes Tanács! A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar által felvetett gondolat olyan, amely azt hiszem igen szerencsésen ragadja meg a kérdést. Az ének tanulása nemcsak a zenei érzés fejlesztésének egy esz­köze, hanem fiatal emberekben a lélek- zés hely63 gyakorlásának és fejlesz­tésének is fontos eszköze. Ebben az életkorban ugyanis igen gyakran tapasz­talható a lélekzés különböző szabály­talansága és rendellenessége, amely részben összefügg a felső légutak rend­ellenességeivel, részben a lélegző szervek alkati gyengeségével. Az ének tanitá 3 kapcsán könnyen kiderülhetne az, hogy ily rendellenességek fenn­állnak és orvosi javitásra szorulnak, másrészről pedig az utóbbi években a német irodalomban felhivják a figyel­met arra, hogy az énektanulás és az-41-

Next

/
Oldalképek
Tartalom