Erzsébet Tudományegyetem Tanácsülési Jegyzőkönyvei, 1934-1935

1934-12-20 / 1934/35. tanév negyedik rendes ülése

gyen nemes értelemben vett érdeke. Ha úgy fogjuk fel a diszdoktorságakat, Hogy azzal a karok kötelezettségeket teljesítsenek, akkor tulajdonképen minden szakmában jó eredménnyel működő tudóst disz- doktorrá kellene avatni.

Ha ezeket a nézőpontokat egyöntetűen magunkévá tesszük, akkor a jövőben azt hiszem nem lesz ok arra, hogy hason- ló ügyekkel foglalkozzunk.

Ami a karok autonómiáját illeti, én azt hiszem, hogy addig, amig a doktoravatás az egész egyetemnek az ügye, nem pedig az egyes karoké, addig igenis joguk van a társkaroknak legalább is véleményüket nyilvánítani a diszdoktorokat illetőleg. Természetes, hogy egy kitüntetendő- nek tudományos érdemeit mindig csak a javaslatot tévő kar tudja elbírálni, de épen a diszdoktorságoknál a tudományos kvalifikáción kivül még más szempontok is lehetnek döntők és ezért nemcsak megengedett, de egyenesen kívánatos, ha az egyetem összes professzorai hozzászólhatnak a kérdéshez.

Én úgy gondolom megoldhatónak a dolgot, hogy az a kar, amely valakit di3Z- doktorságra ajánlani akar, dékánja utján azt bejelenti a Tanácsnak, a Tanács utasítást ad a dékánoknak, hogy a dolgot saját karukban tárgyalják le és a következő-49-