Erzsébet Tudományegyetem Tanácsülési Jegyzőkönyvei, 1922-1923

1923-04-24 / 1922/23. tanév hatodik rendes ülése

még pedig egyedül ő. Egyrészt a karók au­tonómiáját sértené, ha az ő szolgálatuk­ra rendelt egyént bármikor el lehetne von­ni a kar megkérdezése nélkül más szolgá­latra,- pedigj ha a Rector Megnificus is rendelkeznék velük, akkor az megtörténhet­nék,- másrészt megeshetnék, hogy a két ren­delkező forum, a hivatali főnök és a Rec­tor Magnificus ellenkező irányú parancso­kat adna nekik — amint ez a jelen esetben is megtörtént. Ilyenkor a szerencsétlen személy abba a helyzetbe kerül, amelyben Antigone volt, aki ha eltemeti saját ha­zája ellen támadt testvérét, megsérti az emberi, ha nem temeti el, megsérti az is-_ teái, törvényt. A kezelő, vagy szolga szin­tén ilyen dillemába kerül s akármit tesz, esküszegést követ, el, mert mindenképen megtagadja az esküjében megfogadott szol­gálati engedelmességet. 3 ha szabad egy analógiával érvelnem:: a magasabb rangú államtisztviselőket is az államfő nevezi ki, de mégsem az rendelkezik velük, hanem közvetlen főnökük. Azt javasolom tehát, hogy minden jövőbeli félreértés kikerülése vé­gett mondja ki a Tanács, hogy az egyete­mi hivatalokhoz (dekanatus) és intézetek­hez beosztott kezelő és szolgaszemélyzet- te.1 ousztán az illető dékán, ill. igazga­tó rendelkezik, őket a Rector Magnificus a hivatalfő hozzájárulása nélkül el nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom