Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kara - ülések, 1949-1950

1949. december 1., 1949/50. tanévi harmadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása.

<1848: III. t.c.j amelyet kétezer is 1849- évinek idéz, ennek ellentmond, mert a királynak minden ténye, ki jelent ése és rendelkezése csupán miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes.

A dolgozatnak úgyszólván egyetlen lapja sincs stiláris, sőt helyesirási hiba nélkül. Ilyen elírásai vannak: primus ez pares disrecionízált /?, 43/» Megrögzött germaniznrusok: hatályon kivül helyez /53/j előír /26V, szem előtt tart /33/, legfokozottabb /35/, utján' /36'/, által- /üf/, képezik-/42/, összes egyházzal szénién /41/ előszört két s-sel Írja /67/, nem tudja, hogy a tc.-et igy rövidítjük. stb. stb.

Mindent összevéve a tanulmányt mind tartalmi, mind alaki szempontból, legfeljebb a- szorgalom és jóindulat elismerésével minősíthetem elégsége_s eredményűnek és igy' azt javasolom, hogy .szabályzatunk "errelmelen ne fogadja 'el a Kar doktori értekezésül.'

Az előadottak értelmében a Kar a szemináriumi dolgozatot doktori értekezésként ne ni fogadja el, hanem folyamodét zárthelyi doktori = értekezés irásá,ra kötelezi.

10.105/19.4-9-50. D. sz. Vermes cyö-rgy -joghallgató pályadíjnyertes •..unkájának doktori értekezésként való" elfogadása iránti kérelme tárgyában ös.ekey István ny.r. az alábbiakat -terjeszti elő*.

Jog- és Közigazgatástudományi Kar !

Vermes György IV. éves joghallgató pályadíjnyertes dolgozatának doktori értekezésül való'elfogadásáért folyamodik.

Idevonatkozó bírálatomból kiemelem a következőket.

"A pályamunka igen helyes hármas tagoltságot követ. Az I. részcen, "a bevezetésben a fogalmi és tudományos alapvetést adja.

e s z

’:özök állampolgárságát és végül a külföldiek jogállásút, yejtegetesel rövidek, de helytállóak. A

magvar

tforrások felkútatás uban

igyekszik a legeire jtettebb rendeleteket-' is eredetiben ismertetni,

A II. részben ^uj állampolgársági törvényünket, az te.—et veszi bonckés alá. Követi a törvénv beosztását.

1948: de igen

sag a visszacsatolt' területeken, 3. A'-moszkvai fegyverszüneti e- gyezmény és a párizsi magyar békeszerződés következtében előállott helyzet, 4. ^AZ 1948: LX. te. átmeneti rendelkezései. Ebben a részben a szerző á trianoni békeszerződésének az állampolgárságra vo- natuoz.6. összekuszált és következményeiben annyira végzetes ren- dél.k^zéservel iogj.alkozik és kimutatja, hogy az uj magyar állampolgársági u örvény^ mennyire igyekszik mindezeken a hibákon könnyíteni es az állampolgársági kérdések tisztázását lehetővé tenni."