Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kara - ülések, 1949-1950
1949. december 1., 1949/50. tanévi harmadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása.
Jog- és-.Eöeigazgatéstudományi Kar \ Tekintettel arra, hogy a Dékán Ur f. évi szeptember hó 16- án a TO. Úrhoz intézett felterjesztésében a Miniszter Ur döntését kérte arra a kérdésre nézve, vájjon nem lenne-e célszerű egyetemünk két karán egységes bizottság szervezése és a Miniszter Ur állásfoglalása előtt nem lenne helyes korábbi,, megindokolt véleményünktől eltérni, tisztelettel javaslom, kérge fel a Kar a békán Urat, hogy a Miniszter Ur sürgős állásfoglalását újból kikérni szíveskedjék. Ha pedig a Miniszter Ur a feltett kérdésre nemleges választ adná, úgy "Vl /^\ tí *l*\ "Vn e~\ ~T7~ ír. J2 TT.—- -r- t * J alakíttassák meg a kari bizottság egyetemi ny.r.tanárt küldje ki, a'tudományos HBEBSfc kari titkárságát pedig kérje fel egy-egy további tag kiküldésére . hogy abba a Kár dr. Mauser Lipót ' emélyzetet és* a A Kar a javaslatot egyhangúan elfogadja. 8C 166/1949-50. D.sz. az elnök felkérésére Jalm Ernő jogszigorló szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása iránti kérelme tárgyában csekey István ny.r.tanár az alábbiakat terjeszti a Kar elé: . ' Jog- és Közigazgatástudományi Kar ! Jahn Ernő jogszigorló alkotmányjogi szemináriumi dolgozatának doktori értekezésül való elfogadása iránt folyamodik. A folyamodó "a nemzetiségek joga Magyarországon" cimü dolgozatát szemináriumomban felolvasta és most, amikor doktori’érteke- # zés alakjában öntötte, az akkor szemináriumi birálátokban" elhangzott kifogásokat is pótolni igyekezett. A tanulmány 66 negyedrét iv lapra terjed. Jl két utolsó lapon pontos jegyzékét adja fölhasznált’forrásainak, a'hatalmas irodalomból jól kiválasztott munkákra épit. Közöttük néhány már egészen újkeletű, a felszabadulás utánra esik. így Baröódy, Andics, Kemény, polzovios és Sztálin müve. * Hiánya az értekezésnek az áttekinthatő tartalommutató. A mü különben a következőképen tagozódik. Rövid bevezetés után'az I. fejezetben tárgyalja "Nemzetiség, nemzetiségi kérdés, nemzetiségi, jog", cimmel a, kérdés elméletének g lényegét és azt, hogy megoldhatók^ az; állam keretében a nemzetiségi ellentétek. Helyes ebben a részben a szerzőnek az az állásio^Lalasa, hómv’a nemzetiségekre vonatkozó jogszabályok szellemének^megertese e* feltétlenül szükséges a magyar történelmi múlt társadalmi es politikai felmérése. /13. 1*/ A II. fejezetben "A magyarországi nemzetiségi kérdés torie- nelmi előzményei" cimmel a 15-23.lapra terjedően csak ^ , stílusban foglalkoziiatik a hatalmas kerdeskomplexi^l. IDy a^utan ez’"’a’részlet~igen elnagyolt a munkában és seinek kivonatolására támaszkodik. őleg Joó Tibor fejtegetéA III. fejezet "A nemzetiségi küzdelmek kora" cimeu viseli, ben bemutatja a szerző a XVIII. század vegevel meginuűlo iiemzeílségi k^del^Kt, mjd ssintén csak felsoroljaaz államnyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket es egy külön al^e;}e~e ^et
