Pécsi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kara - ülések, 1949-1950
1950. április 26., 1949/50. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - A VKM-től érkezett leiratok: (mellékletben a jegyzőkönyvhöz fűzve) - Rektori átiratok: (mellékletben a jegyzőkönyvhöz fűzve) - Tanév beosztása az egyetemeken. - Idegen hatóságoktól és magánszemélyektől érkezett iratok: (mellékletben a jegyzőkönyvhöz fűzve)
11 sával már nam is foglalkozik és igy nyilvánvaló azt^a kérdést sam tárgyalja, vájjon a munkajog jus spsciale va^y általános jog—a. A munka második részében az OMB elvi döntéséit gyűjtötte össze *a szerző megfelelő alapossággal. Nagy hiánya azonban a dolgozatnak, hogy az elvi döntéseket jogi bírálat tárgyava^nem teszi, azoknak elemzését úgyszólván meg sem kísérli, nem vázolja fel, hogy vájjon- az elvi döntés milyen vitát döntött el,tehát nem állítja szembe az ellentétes felfogásokat, nem'tekint az elvi döntések mögött uralkodó gazdasági viszonyokra, már pedig ezek ismerete nélkül a felülépitményi jellegű jogszabályt megérteni és megértetni nem lehet. Mindezek ellenére figyelemmel arra, hogy az elvi döntések összegyűjtéséb9n bizonyos fokú judiciumot, mérlegelési képességet •elsősorban a döntések csoportosításában a dolgozat biz ónyit,mégis e szemináriumi dolgozatnak doktori értekezésként való elfogadását javasolom, kihangsúlyozva ismételten azt a körülményt, hogy e gyűjtőmunkával hathatósan hozzájárult a munka szerzője a szeminárium későbbi munkája megalapozásához. A Kar az előadó javaslatát elfogadja és bírálókul Rudolf Lóránt, valamint Kauser Lipót ny.r.tanárokat küldi ki. f * r 12. 442/1949-50. D.sz. Az elnök felkérésére Kis légi Nagy Dénes ny.r, tanár Andrásy Jenő szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása tárgyában az alábbiakat terjeszti a Ka r e lé: k Jog- és Közigaz gat ás tudományi Kari A dolgozat nem képvisel nagyobb szabású igényeket. Viszonylag rövid terjedelemben, de ügyesen vázolt történeti kép nyújtásával mutatja be jelesül a szerszámtechnika fejlődésének szerepét a tár sadalmi-gazdas égi rendszerek egymást követő kialakulásában .Bevezetésként összefoglalja a marxizmus tételeit a termelési módoknak a társadalmiéi ormákat meghatározó jele nt őségéről, azután,el- -indmlva a szerszámok kezdetlegességén alapuló őskommunizmustól, megrajzolja a külön bö.z ő , találmányok hatását a rabszolga tár sadalomy a jobbágyrendszer, .majd a kapitalizmus, végül a szocializmus kifejlődésére. Nem állítható, hogy eredetiségre, uj szempontok adására törekszik, .ezt már a s-zövegébe fűzött sok idézet is mutatja, de érdeme világos probléma-látása, az összefüggések értelmes elemzése es a fejlődés egészének ügyes bemutatása. „ Forrásmunkaként 12 magyar nyelvű könyvet sorol fel,, maryar szerzőtől való egy, angolból fordított három, oroszból fordított négy, végül a klasszikusokat Engels két könyve, a "Kommunista Kiáltvány es A toké képviselik. Az irodalomban alakilag kifogása3; ™ a P°ntos bibliográfia indátok hiányát, tartalmilag Marx a po- kihagyá- ilhasználta. , Az említett hiányok ellenére mondanivalóinak értelmes k*- íejtese, jg magyar mondatfüzése miatt is egészben véve a dolgozatot doktori ertekeze sül benyújt ha tónak minősítem és ilyen értelemben bírálatra való kiadását javasolom.
