Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949
1949. augusztus 31., 1948/49. tanévi tizenhetedik rendkívüli ülése
2 « hon világos okfejtéssel műtat rá a fizetési mérleg közgazdán 'gi fontosságára, különöskép a pénz. értékállandóságán !c megőrzésével kapcsolat és ezen keresztül a társadalmi és g zdasigi rend nyugdot menetére kiható jelentőségére. Igen .rt kos és irányt mutató, korábbi munkáiban is több isben hangoztatott az a megállapítása, hogy külföldi kölcsönök csuk r,z esetben formálnak egészséges gazdasági eletet, ha azokat pro- duktiv bcruhá z á s o k ra fordítjuk olykép, hogy külkeroskodcImi mxlegünk aktivizálódása /cg ti cg r. passzívum csökkent dec réven/ legalább oly mérvű, mint amekkora értékösszeg c, fizetési mérleget tcrhlli a fel- h -szns.lt kölesen szolgálaté, folytán. Ezt az álltjai guruméin nélküli kül földi kóleöonoknel a szerző biztosítva látja, mert álláspontja szerint á magángazdaságban a produktivitás azonos a rentabilitással. A közületi befektetésnél óva int a legnagyobb óv .tosságra js annak kiértékelésére, hoGy ;,z egyes befektetések közvetetten mennyire produktive!: /pl, a forgalmas ut létesítés^ produktiv, do úgy kevéssé használt ut létesítésével nem vélik versenyképesebbe az áru, nem emeli az idegenforgalmat, tehát improduktiv/. Produktiv közületi befektetésnek minősiti a szerző a helyes közlekedési beruházásokon kivül öntözési csatornák létesítését, erdősítését, éc a vili nositást is, A szerző ez alapon vizsgálva az 1924 évi népszövetségi kölcsön felhasználását .arra a megállapítácra jut, hogy a produktivitás elve nem kellően érvényesült. A szerző a háború utáni magyar fizetési mérlegek egyensúlyban! irtásának legfőbb előidézőjükén! az országba beár emlő külföldi kölcsönöket jelöli meg, E külföldi kölcsönöktől fenntartott egyensúlyt * természetesen ne gbontotta a világ hiteIbizalmi válsága 1931 évben, továbbá az árkrizis, amely a kiviteli árucikkeknél nagyobb árzuhanást jelentett, mint az importnál; további Veszélyeztető körülményként jelöli meg a nemes valuták 'leértékelését és a korábbi külföldi kölcsönökkel okozati összefüggésben állóan a külföldi kölcsönök amortizációs terheinek növekedését. E tények a kötött devizagazdálkodást tették kényszerítővé, amelyet a szerző vélem - nye szerint csak a külföldi kölcsönök amortizációs terheinek hosszabb időre való elosztósáv 1, uj kereskedelmi szerződ sok kötésével, háromoldalú g .zdas égi értékforg .lom rendszerének bevezetésével lehet csak ^megszüntetni , ill. enyhíteni. E brutálisan őszinte végső következetésével* amelyet .. t árgyilagosán elemző tudós hiv .t ás ér se te diktált, teljesen vigasztalan képet nyújtott a szerző M ..gyarország akkori külpolitikai adottság .it és törekvéseit figyelembe véve. De ép ily értükés müvei a szerzőnek a 7/á és a 7/2 •/. alatt csatolt "Megy .r ország nemzetközi fizetési mérleg,ének alakulása 1923-ban cs 1924-benu cimü, továbbá "Magysxorss .g nemzetközi fizetési mérlege és külföldi tartozásai az 1931Í évben" cimü müvei is különös tekintettel az abban feldolgozott láthatatlan ért'kforgalom adataira* E - .unkáiban a Nemzetek Szővetőségétől ajánlott módszert vette alapul eltérve a Fellnor-Szabóky korábbi rendszertől. ^A ”.ost említett első müvében a trinaoni M gvarorozág inflációs idejdről kapun!: m^ly betekintést es hibátlan képet. Tisztán állanak előttünk a kiértékelt sz jnsorokban :zok a nehézségek és súlyos problémák, • melyekkek küzdött- a aboru befejezése után 4-5 evvel is a magyar közgazdaság. Elgondol-- koztató ez miok és megállapítások • . . De ugyani ly c 1 g; ond olko ztyt o sza—mokat és mugállapításokat t al álunk bővén a második helyen említett- 1931.évi fizet.si mérleget tdrgyazó' munkajábnh is, amelyben kimutatja töbück késett, hogy az 1931. évi válság az 1929.^evi exportunkhoz viszonyítva fizetési mérlegünkben cca 50 $-os kiesést jelentett /'ncl2Tbol cca a fele az árcsökkenésre esik/, - hogy 1931 évben fennálló külföl. i t ,rt ozás. .ink után átlagosan hihetetlenül magas 7 7®-os kamat 1 áb at - -í i—-..
