Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949

1949. augusztus 31., 1948/49. tanévi tizenhetedik rendkívüli ülése

356/1947-48. D.sz. ♦ Kézirat gyanánt A Pécsi Tudomány egy etem Jog- és Áll*.m tudományi Kúrához Pécsett Dr. Rudolf Lorant v egyetemi ny.r. tanár jelentése és javaslata Dr. Szigeti Gyula pénz­ügyminiszteri osztályfő­nöknek egyetemi magán­tanárrá képesitése tár­gyában. Jog- és Állam tudományi Kar! A s tisztika nemcsak az államéletnek nélkülözhetetlen segitő keze, hanem a modern tudományok egyik legkiemelkedőbb ága is, amelynek kielemezett, zavaró elemektől megtisztított, szinte természeti törvény erejével b_ró számsorait és megállapításait egyetlen tömegjelcnóégek- kel foglalkozó tudomány som nélkülözheti. A statisztika c nagy jelentő­sége indokolttá te„zi, hogy nemcsak a közgazda, hanem a tételes jogász is - hiszen a jogszabályok is tómogjelenségekkel, azok rendezésével foglalkoznak, - sőt az egész társadalom különleges érdeklődéssel fordul a statisztika tudománya felé, mégpedig legfőkép a társadalmi, közelebb­ről a gazdasági statisztikának tételei kötik le figyelmét a társadalmi és gazdasági rendszerek mai gigantikus küzdelmében. Dr. Szigeti Gyula miniszteri osztályfőnöknek több mint 100 ön­álló munkája, tanulmánya és napi, ill. hetilapokban megjelent közlemé­nye ezen érdeklődés középpontjában álló gazdagsági statisztikai muiika. Kétségtelen, hogy c munkái közül afizotési mérleg imgállapitá- sával kapcsolatos kutatásai és közleményei emelkednek ki nemcsak úttö­rő jellegüknél fogva, hanem azért is, mert e kutat sok Elvetélik meg a legnagyobb elmélyülést és az objektiv szintézist. *E vonatkozásban 3 munkát mutatott be a szerző magántanárrá Való képesítésével kapcsolat­ban, amelyek - nyilván a szerző megállapításai szerint is - c téren legjelentősebb müvei. E munkák részletes birálaia előtt ki kell még c- mclnunk, hogy a. fizotési mérleg problcmaiikájinak - bármennyire is kü­lönösnek hangzik nagy jelentőségére tekintettel - igen szerény irodalma volt a világon a. harminc,as években annak ellenére, hogy a hibák cs hi­ányok nélkül összeállított és kielemezett fizotési mérlegekből a nagy vi lágg.az d as ági összefüggésekre kiváló kép nyerhető s tulajdonkép min­den igyekves c téren a hiánytalan fizetési mérlegek megállapítása, nél­kül csak kisorlctczés, r^szfeltevéseken alapuló hipotézis maradhat. E müvek közül elsősorban átfogó jellegére ^tekintettel r. 7/3 ./. alatt bccsa.tolt "A fizetési mérleg c^ycnsulybanta.rtásána.k kérdése a. f háború utáni M;igyarországon" c. munkájával kell foglalkoznunk, amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom