Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949
1949. augusztus 31., 1948/49. tanévi tizenhetedik rendkívüli ülése
# # célkitűzések szempontjából a magyar nemzeti jövedelemre és annak ró-' ezcire, valamint a nemzeti vagyonállomány változásaira vonatkozó adatokból levő Ehat dk. E tanulságok levonása nagyjából egyértelmű annak a kérdésnek a megvitatásával, hogy mit kell tennünk nemzeti jövedelmünk és nemzeti vagyonunk minél erősebb gyarapítása érdekében.« Majd' nehány sorral alább azt is megjegyzi, hogy "a nemzeti vagyon gyarapítására irányuló feladat előtérbe állításával kell a nemzeti jövedelem növelésének*útjait keresnünk.« Ezek a megállapítások nem jelentenek egyebet, mint annak kijelentését, hogy tervgazdasági alapon fokozott tőkegyűjtéssel kell a nemzeti jólét emelésére törekednünk, Dr, Szigeti Oyula igazi terrénuma azonban nem a nemzeti jövedelem és vagyon me ^állapítására, hanem a magyar nemzetközi fizetési m'cr- leg meghatározására vonatkozik. A nemzetközi fizetési mérlegben egyrészt a láthatatlan export és import, másrészt pedig a tőkeforgalmi'f tételek azok, amelyek v^cslósszerü megközelítése nagy szakavatottad- got igényeié Dr. szigeti Gyula az ew.cn a tekintetben mutatkozó problémák tisztázását elsősorban az 1923, 192lj- és 1931# évre vonatkozó közléseiben részletezi, Amig pedig az előbbi két éve adataihoz fűzött zárémegjegyzeo még arra utalhatott, hogy külföldi kölcsönöket csak kellő óvatossággal lehet felvennünk, addig a harmadik említett évre vonatkozó beszámoló már o":y olyan évnek a képét mutatja, amelyhez a túlzott külföldi kölcsönfelvétel vezetett el. Dr# Szigeti Gyula tanulságosan emeli ki fejtegetéseiben azokat az crőfeozitésőker is, amelyek' a láthatatlan export-import tételeinek minél pontosabb meghatározására irányultak* Szemléletesen mutatja a fizetési mórié gszá,mitás azt a hatást is, amelyet a fizetési mérlegtételekre a nemzetközi konuktura változása két évtized alatt gyakorolt, Dr. Szigeti Gyula egyéb muíikássárgából elsősorban a Budapesttel' kapcsolatos különböző gaziasá.gsta'tisztikai felvételek érdemelnek említést* így a 7/5» sorszámú mü Nagy-Budapest köafeLeti önkormányzati gazdaságainak költségvetési előirányzatait foglalja. Össze, megmutatva 'az egyesített Nagy-Budapest közületi ,'^izdasá.gá-nak vá„rható képet, U :yarw' csak Nagy-Budapestre terjed ki a 7A-. sorszámú melléklet, amely Nagy— Budapest egyesített részvénytársasági mérlegadatait mztatja ve, Már ' a 7/6. sorszá.mu kiadvány Magyarország városi üzemeiről és vállalataidról, Budapestet a törvényhatósági és a megyei vámosokkal állítja pár-/- huzamba, mig a 7/7. sorszámú kiadvány az 1931* évi nemzetközi válságnak Budapest iparára, hiteléletére, kereskedelmére, közlekedésére és közületi .gazdálkodására gyakorolt hatosával foglalkozik# Tekintettél arra a kimagasló jelentőségre, amely Magyaror szó g közgazdasági éle- ' tóben Budapest közgazdasági tevékenységére esik, az e*:ész magyar köz-. ' gazdaságra jcllenzŐ bepillantást nyerünk a gazdaságstatisztikai odótoknak abból a tanulságos csoportosításából, amelyeket dr. Szigeti Gyula, ezekben a tanulmányaiban vonaldiagrammokkal grófikailag "is bemutat. Különösen részletező és rendszeresen tájékoztató az a kép, amelyet a * 7/7* sorszámú kiadványból Budapest iparáról ipardgankint’elkülönítve nyerhetünk, természetesen az 1928-1930 közti esztendőkre vonatkozóan, de ez az összehasonlítás nem vesztette el a jellemző erejét egészen még ma sem* Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy dr. Szigeti Gyula ' a magyar gazdaságétatisztlkalegyik legérdemesebb munkása, aki az általános magyar gazdaságstatisztikai adatgyűjtés és feldolgozás megalapozásában es irányításában ugyanúgy kivette a maga részét, mint a béke- tárgyalások előkészítésével és- a békeszerződések végrehajtásával kap-
