Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949
1949. június 1., 1948/49. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. A kari Tanulmányi Bizottságjegyzőkönyveinek bemutatása. - 6. Az 1948/49. tanévi pályamunkák bírálatának ismertetése. - 7. Az 1949/50. tanévi pályatételek kitűzésére 10 napos határidő megadása. - 8. I. és II. szigorlati bizottság megalakítása az 1949. év hátralévő részére. - 9. Az 1949/50. tanévi államvizsga bizottságok megalakítása. - 10. Az 1949/50. tanévi lektori megbízások. - 11. A Tanulmányi Bizottság határozatainak ismertetése a leckelátogatási kedvezmények tárgyában. - 12. Előterjesztés Holub József ny. r. tanár Kérészy Zoltán és Bozóky Géza nyugalmazott ny. r. tanárok tudóspótlékban való részesítése tárgyában. - 13. A rektor választók kiküldésének levétele a napirendről. - 14. Az 1949/50. tanévi dékán megválasztásának levétel a napirendről. - 15. Előterjesztés Apáthy Zoltán szigorlatra bocsátási kérelme tárgyában. - 16. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 17. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 18. Két hallgató javaslatba hozása az MTA könyvajándékára. - 19. Tanulmányi Bizottság indítványa a VKM felé országos pályatételek meghirdetése tárgyában. - 20. Tanulmányi Bizottság indítványa a nyelvtanulás előmozdítása tárgyában. - 21. Tanulmányi Bizottság indítványa a hallgatókat érintő ügyek tárgyalására a MEFESZ kari képviselőjének meghívása tárgyában. - 22. A MEFESZ valamint a tanulókörök működésének ismertetése. - Az ülés berekesztése.
~ 8 * érvényesül-e. Helytállóan: az okozati összefüggésesel és a jogellenséggel Kapcsolatos fejtegetései, amely utóbbinál helyesen mutat rá, hogy jogellenes lehet a cseleKmény, mert érvényes normába, vagy a felek akaratába, magállapodásába ütközik. A szerző jo<?ellenesnek tekinti - az általános irodalmi felfogással egyöntetűen - az erőhatalomtól vagy természetes erői orrás tói okozott kárt is. A felfogás helyessége azonban erősen Vitatható, hisz a jogellenesség fogalmában *•- álláspontunk szerint - minőig emberi cselekmény, ill. mulasztás rejlik. Helyesen mutat rá a szerző, hogy a jogellenesség a cselekmény tárgyi minősülése, a vétkesség pedig ennek morális megitélése. Talá- lóak a rendes kereskedő gondosságával kapcsolatos fejtegetések is. Ezt követően a kárkötelem alapjaival foglalkozik reámutatva a jogrendszerünkben általános elismerésre oly nehezen találó adatszolgáltatási felelősségre is. Úgyszólván kimerítően tárgyalja a kártérítési kötelmet szülő vétkesség különböző eseteit, a negativ interessé fogalmát. Az adásvétellel kapcsolatos kártérítési kötelmet a szerző azonban elnagyoltan tárgyalja. így többek között hiányzik a munkájából a késedelem fogalmának és ebből folyó tételeknek nemcsak az analízise, hanem még a fogalmi meghatározása is; megemlíti, hogy a kellékhiányos árunál a vevő kijavítást igényelhet, de ugyanezen elvi alapon követelhető uj áruk szállításának igényéről elfeledkezik; a jus variandinál csak a keresetindítást emliti, mint • e jog elszegését eredményező körülményt, azonban elkerüli figyelmét, hogy ez előtt sem élhet e jogával vissza, vagyis a chikane tilalom hatásait nem elemzi. A Pályázó ezután a 20*35 oldalon a kér. társaságoknál és a nemz. vállalatoknál előforduló kártérítési kötelmekkel nagy vonalakban a felületen maradva foglalkozik, majd a szovjet kártérítési' jog ismertetésére tér át és azt a rendelkezésünkre álló forrásmunkák felhasználásával kritikai szemmel behatóan ismerteti. A szerző a 31. oldaltól delege ferenda szemszögből vi*s gálja a kárkötelmet, élesen reámutatva a volenti non fit injuria elv változatlan, fenntartásának indokolatlanságára az objektiv gondosság szükségességére a-közk. társ.-nál a ma érvényesülő culpa in conc. felelősség helyett. A vétlen felelősség kérdésével kapcsolatos okfejtése azonban bár szintézisre törekszik, a legtávolabbról sem tekinthető annak. Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy a vétlen^kár- kötelemnél is fenn kell forognia a kárnak, az okozati összefüggésnek és a jogellenességnek, továbbá azt, hogy a vétlen felelősség rendszerének méhében részint a quaesi delictum nyugszik, vagyis az a kérdés, vájjon: ki az inkább felelős; részint gyakorlati meggondolás /pl, a fuvarozó vétkességét a cimzett nem tudja bizonyítani, ellenben a fuvarozó exculpálni képes magát, hogy egyedül ő tud számot adni arról, vájjon fuvarozás közben miért és mikép érte az árut /részint a méltányos kármegosztásnál is szereplő egyéb jogpolitikai megfontolás. . . De annál sikerültebbnek, szellemsnek és elmélyülőnek mondható a szerzőnek a jogi személyek felelősségével kapcsolatos fejtegetései és végső eredményben az a megoldás, hogy a jogi'személy felelőssége helyett a kárt biztosítás révén kell helyrehozni. Más kérdés az, vájjon ez gyakorlatilag a priori mennyire vihető keresztül, továbbá az, hogy a szerzőtől ajánlott állami kárveszélyviselés végeredményben ugyanazt jelenti', mint ami ellen a szerző védeni aI
