Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi / Közigazgatástudományi kara - ülések, 1948-1949
1949. június 1., 1948/49. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. A kari Tanulmányi Bizottságjegyzőkönyveinek bemutatása. - 6. Az 1948/49. tanévi pályamunkák bírálatának ismertetése. - 7. Az 1949/50. tanévi pályatételek kitűzésére 10 napos határidő megadása. - 8. I. és II. szigorlati bizottság megalakítása az 1949. év hátralévő részére. - 9. Az 1949/50. tanévi államvizsga bizottságok megalakítása. - 10. Az 1949/50. tanévi lektori megbízások. - 11. A Tanulmányi Bizottság határozatainak ismertetése a leckelátogatási kedvezmények tárgyában. - 12. Előterjesztés Holub József ny. r. tanár Kérészy Zoltán és Bozóky Géza nyugalmazott ny. r. tanárok tudóspótlékban való részesítése tárgyában. - 13. A rektor választók kiküldésének levétele a napirendről. - 14. Az 1949/50. tanévi dékán megválasztásának levétel a napirendről. - 15. Előterjesztés Apáthy Zoltán szigorlatra bocsátási kérelme tárgyában. - 16. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 17. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 18. Két hallgató javaslatba hozása az MTA könyvajándékára. - 19. Tanulmányi Bizottság indítványa a VKM felé országos pályatételek meghirdetése tárgyában. - 20. Tanulmányi Bizottság indítványa a nyelvtanulás előmozdítása tárgyában. - 21. Tanulmányi Bizottság indítványa a hallgatókat érintő ügyek tárgyalására a MEFESZ kari képviselőjének meghívása tárgyában. - 22. A MEFESZ valamint a tanulókörök működésének ismertetése. - Az ülés berekesztése.
ban részesíti. A szerző: Halász János jogszigorló. Magyar alKotmány jogból: "Magyar állampolgársági jog és reformja Különös tekintettel a béke- szerződésekre" cimü pályatételre egy pályamunka érkezett "Március" jeligével. A bíráló professzorok bírálatának részletes szcvege a következő: Jog- és Közigazgat ástudományi Kar! Az 1948-49. tanévben a magyar alkotmány jogból kitűzött pályatételre, melynek címe: "A Magyar állampolgársági jog és reformja, különös tekintettel a békeszerződésekre", egy pályamunka érkezett be "Március" jeligével. A 183 negyearét lap terjedelmű, forrás- és tartalom- jegyzékkel ellátott, géppel írott mü minden megfelel az alaki követelményeknek. L"ri Tartalmi szempontból peuig a kővetkező képet mutatja A forrásmunkákat nem Kimerítően, nanem csak választékosán közli. Igaz, hogy a leglényegesebbeket válogatta ki, de még így is néhány fontos újabb dolgozat kimaradt. így hiányzik EGYED ISTVÁN-nak a magyar állampolgárságra Vonatkozó tanulmánya a LESKE- LOEVIE NFELD-féle nagy gyűjteményes munkából, holott annak Észtországra vonatkozó cikkét nemcsak Elhasználta, de munkájának beosztásához - igen helyesen - mintaképül vette. Ugyanígy nélkülözzük pályamüvébol BLUER űL)0U remek kis tanulmányát a Kolusváry Bálint- emlékkönyvbol /különnyomatban is 1939-ből, 12 lap/. Foforrása a^ szerzőnek az 19d:8:LX. te. kommentárjaként msgjelent SÖMJÉW-SZITÁS- KISS-Féle kötet. A sz? rzö egyébként nem bocsátkozik más véleméw nyekkel vitába, ami főleg azzal magyarázható, hogy mire dolgozata megírásához kezdett, már megjelent az uj magyar állampolgársági törvény, és így a régi viták meglehetősen elveszítették jelentőségüket. A munkának tehát lábjegyzetei egyáltalán nincsenek, és csak igen ritkán fórául elő benne valamely műre hivatkozás. A pályamunka xgen helyes nármas tagoltságot követ. az I. részben, a bevezetésben a fogalmi és tudományos alapvetést au ja. Tárgyalja az állampolgárság fogalmát, történeti fejlődését, a jogforrásokat, a hatóságokat, a magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének általános szabályait, a hontalanságot, a többes állampolgárságot, jogi személyek, hajók és légi közlekedési eszközök állampolgárságát és végül a Külföldiek jogállását. Fejtegetései rövidek, de helytállóak. A magyar források felkutatásában i- gyekszik a legeirejtettebb rendeleteket fs eredetiben ismertetni. A II. részben uj állampolgársági törvényünket, az 1948:LX. tc-et veszi bonckés alá. Követi a törvény beosztását, de igen helyesen minden rendelkezését összehasonlítja a régi jogszabályokkal, kimutatja a fejlődést és a demokratikus jogalkotás felsőbbrendűségét. A III. részben a békeszerződések és a velük kapcsolatos jogszabályok állaipolgársági renuelkezéseit tárgyalja. S részé nek alcímei: 1. Trianon es a magyar állampolgárság, 2. az állampolgárság a visszacsatolt területeken, 3. A moszkvai fegyverszüneti egyezmény és a párizsi magyar békeszerződés követKeztében elöál- 5 • *
