Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. május 26., 1947/48. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Megemlékezés Pázmány Zoltán, a római jog. ny. r. tanárának, az egyetem volt rektorának és dékánjának haláláról. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Jelentés az 1947/48. tanévi pályamunkák bírálatáról. - 6. Az 1948/49. tanévi pályamunkák megállapítása. - 7. Jelentés az 1948/49. tanévi alapvizsga bizottságok megalakítása tárgyában. - 8. Jelentés az 1948/49. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1948/49. tanév I. félévére szóló tanszék helyettesítések ügyében. - 10. Az 1948/49. tanévre szükséges könyvtárkezelők újból való megválasztása. - 11. Gárdos János állampénztári tiszt felvételi kérvényének levétele a napirendről. - 12. Az Orvostudományi Kar javaslata az ez évi Egyetemi Tanács mandátumának meghosszabbítása tárgyában. - 13. A szociális tanfolyam utólagos záróvizsgájának engedélyezése tárgyában beérkezett kérelmek ismertetése. - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 16. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 17. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 18. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. A munkástanfolyam vizsgaidőpontjainak meghatározása. - Az ülés berekesztése. - 1947/48. tanévi hetedik rendkívüli ülése, 1948. június 1. - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Csekey István ny. e. tanár dékánná választása az 1948/49. tanévre. - Négy rektorválasztó elektor megválasztása. - A könyvtár bizottságba egy rendes és egy póttag kiküldése. - Az ülés berekesztése.
- 4 I. boztonsági rendszabály az elméletben. II. biztonsági rendszabály a g; akorlatban. III. biztonsági rendszabály de lege ferenda. az első részben a dolgozat szerzője az elmélet főbb képviselőinek felfogását főleg abból a szemszögből igyekszik ismertetni, nogy a biztonsági rendszabály célja, alkalmazási feltételei, területe, a kiszabás és végrehajtás mikéntje terén milyen d gmatikai, illetve kriminálpolitikai elvek jutnak előtérbe? A felfogások is mertetése kapcsán mindjárt igyekszik a- zokat birálat tárgyává tenni és a maga álláspontját összegezni, aszerint pedig végeredményben sem a klasszikusoknak, sem a k:z- vetitő iránynak nem sikerült bebizonyítani, hogy a speciális prevenciót szolgáló biztonsági rendszabály fogalmileg lényegesen különbözik a generál is prevenciót szolgáló bűntetéstől. /62.1./ A dolgozat második részében főleg három külföldi büntető kódexnek, nevezetesen az olasz, orosz és svájci btk-nek vonatkozó rendelkezéseit ismerteti és úgy látja, miszerint azokban az uj irányok legjobb követelményei megvalósultak, s ha nem is egészükben csak "átmeneti helyzet követelményei", anélkül azonban, hogy az elmélet helyességét megingatnák /78.1./. A pályadolgozat harmadik, záró fejezete a de lege ferenda szemszögekéi vizsgálja kérdésünket éspedig a krónikus és akut jellegű bűntettesek két főcsoportja szerint. Mig a krónikusoknál, Írja, a megelőzés a szervezetben lévő okok kiküszöbölésére irányul, addig az akutoknál és azoknál, akik még nem b ntettesek, a külső n okok megelőzésére irányulhat, amelyek alapján bűnözők lehetnek. De a büncselek ünyre késztető gazdasági-, társadalmi vagy politikai okok megszüntetése kivül esik a büntetőjog területén. Végső eredményként pedig megállapítja, hogy a társadalombiztosítás fiiadatának a speciális prevenció felel meg leginkább. ' 4» * A pályadolgozat szerzője a kitűzött kérdést odaadó figyelemmel, ha nem is minden-ben a megkívánt rendszerességgel dolgozta fel. Felfogása általában indokoltan helytálló. Vitatható ugyan, hogy pl. az egyébként elméletileg helyes felfogás dacára a jövő büntető kódexében ma elejthető-e teljesen a büntetés 10- galma, vagy a bűnösség fogalma helyettesithető-e a közveszélyességével stb.? Pályázó részére, tekintettel szorgalmára, önálló gondol-
