Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1947-1948
1948. április 22., 1947/48. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett iratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Bizottsági jelentés a tanulmányi és vizsgarend szabályozása tárgyában. - 6. Bizottsági felterjesztés az egyetemek jog-és államtudományi karainak átszervezése tárgyában. - 7. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsi előterjesztésének ismertetése az egyetemi tanárok és egyéb egyetemi alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása tárgyában. - 8. Előterjesztés a Sub Almae Matris doktorráavatás szabályzatával kapcsolatban. - 9. Az 1948/49. tanév I. félévi tanrendtervezet bemutatása. - 10. Előterjesztés Zékány László román rendszerű államtudományi kiegészítő szigorlatokra bocsátása iránti kérelme tárgyában. - 11. Előterjesztés Malisza Tibor jogszigorló statisztikai diplomavizsgájának beszámítási kérelme tárgyában. - 12. Előterjesztés dr. pol. Migléczy Ferenc jogszigorló szigorlati elbocsátása iránti kérelme tárgyában. - 13. Előterjesztés Németh elemér és Bartal János joghallgatók utólagos dékáni aláírás engedélyezése iránti kérelme tárgyában. - 14. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 15. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 16. Dr. Auer György c. r. tanár előadását a Kar a Jogász Szakszervezettek közösen szervezi. - Az ülés berekesztése.
9 ránt vizsgázni kell* Ez azonban nem indokolná az alapvizsgák és szigorlatok megkülönböztetését, illetőleg az alapvizsgák és szigorlatok összeolvasztását indokolná meg. Ezt valósíthatná meg például a jogi oktatásnak olyan átalakítása, amely szerint az első alapvizsga beleolvadna az ujrendszerű történeti szigor4» latba, a második alapvizsga felerésze Összeolvadna az ujrendszerü elméleti szigorlattal, másik fele pedig a harmadik alapvizsga egyik felével, a harmadik tanév végén beleolvadna az uj- rendszerű közjogi szigorlatba, a harmadik alapvizsga másik fele vedig a negyedik tanév végére helyezve, beleolvadna az uj- rendszerű magánjogi szigorlatba. Máskép kifejezve ez azt jelentené, hogy a jelenlegi három alapvizsga megszűnnék, a négy szigorlat pedig, a négy tanév között megoszolnék, illetőleg a megfelelő - tanévek végére helyeződnék. Ennek értelmében az első tanév a történeti szigorlat tárgyainak tanéve lenne a hozzá tartozó kis- és mellékkollégiumokkal együtt. Ugyanígy'lenne a második tanév az elméleti szigorlat tárgyainak tanéve a hozzájuk tartozó kis- és mellékkollégiumokkal együtt* <\ harmadik tanév a közjogi szigorlat tárgyainak tanévévév válnék a megfelelő kis- és mellékkollégiumokkal kiegészítve. Végül a negyedik tanév a magánjogi szigorlat tárgyainak tanéve lenne, ugyancsak kis- és mellékkollégiumaival kiegészítve. A most érvényes uj rendszer legszerencsésebb újítása a két doktorátus•egyesítésén kivtíl a jogi oktatási tantárgyaknak szigorlatonként való logikus elosztása, A szigorlatoknak ez a szerencsés tárgyi elrendezése adja az útmutatást arra nézve is, hogy hogyan kellene a tanévek tanulmányi anyagát elosztani. A fent javasolt elrendezéssel a hallgatóság mindenegyes tanévben megfelelő tantárgyak egyértelmű és öaszhangzatos tanulmányozásával tölthetné idejét, amelyet j*ól egészítene ki a kis- és mellékkoliégiumok egyidejű rendszere, a megfelelő elmélyülésre adva zavartalan lehetőséget * A vázolt tanulmányi reform felszabadítaná azt az Ötödik évet, amely ezidőszerint a szigorlatokkal telik el. Ezt az ötödik évet most már arra lehetne velhasználni, ami a jogi oktatás korszerű továbbfejlesztését célszerüsithetné• A pécsi e- gyetem nemzetgazdasági és szövetkezeti tanfolyamával már megindult azon az utón, amely a jogp. karnak gazdaságtudományi i- rányban való továbbfejlesztéséhez igy korszerűsítéséhez vezethet* Legutóbb pedig a szegedi tudományegyetem jog- és állam-
