Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.
20 közt! /Kossuth/" jeligéjű pályamunka 52 oldalra terjedő szövegéből az első 26 oldal telepiilestörteneti vonatkozású. Ebben a részben kifogásolható a magyarság számának megbecsülése, továbbá súlyos kifogás / alá esik h pályaműnek ama kitétele, amely a reszlovakizáció alá eső magyarokat közösiti ki a magyarok sorából. Aggályos végül a pályamű 51. lapja, ahol az áll, hogy 1918-ban a népi gondolat alapján húzták az meg etnikai határokat. Ezen hibák következtében a pályamű a pályatétel célkitűzéseinek nem felel meg és ezért mbay Gyula ny.r.tanár a pályázó igyekezetét 50 forintos szorgalmi dijjal méltányolja. Csekey István másodbiráló a szorgalmi dijnak 50 forintra emelését javasolja. A javaslatot ^bay Gyula ny.r. tanár is elfogadja. A szorgalmi dijat nyert pályamunka szerzője rrdősy Emil IV. éves joghallgató. ^ birálatok részletes szövege a következő: * A^p^lyamü 52 oldalra terjedő szövegéből az első 26 oldal településtörténeti vonatkozású és a történelmi Magyarországra szőri tkozik. Sah fő forrása a "Eunatáj" cimü 3 kötetes külügyminiszteri kiadvány, az egyik legdöntőbb jelentőségű részletben, a török hódoltság utáni nemzetiségi arányok kérdésében ettől lényegesen eltér, a- mennyiben a magyarság számára vonatkozóan teljesen tarthatatlan és egészen kezdetleges külön becslést alkalmaz•Ennek a becslésnek az e- redményét, amely szerint a magyarság száma 1787-ben 28 °/o, vagyis 2.3 millió lett volna, a 22. lapon megismétli, a 32. laptín pedig egyéb a- dataival mutatkozó ellentétének "meglepő" volta ellenére is fenntartja hogy aztán fő forrásának lényegesen eltérő adatait, a 39 í°-ot és 3.1 milliót, a 39. lapon gépiesen és minden megjegyzés nélkül átvegye, mintha ezek az adatok a saját önkényes becsléseivel a legteljesebb összhangban volnának. Következménye ez annak is, hogy a pályázó forrásai közül hiányzik a trianoni magyar béketárgyalási anyag 3 kötete, benne Kovács Alajos alapvexő tanulmánya Magyarország népességének a török uralom megszűnte óta való fejlődéséről, továbbá a Magyar ütatisz
