Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
17 indokolt azonban, hogy ezért a jelenségért mindenkor a kapitalisztikus termelési rendet teszik elsősorban felelőssé.“ Az általános felfogással ennyire ellentétes nézetnek bizonyítása már teljesen hiányzik. A 350. lap szerint „a gazdálkodás tárgyai a termelést ellátó munkások.“ A 358. lap szerint „az au'archikus gazdasági politika“, illetve az állami beavatkozás megoldotta a munkanélküliség kérdését.‘ Erre aztán a 377. lapon az áll, hogy „az állami beavatkozás tárgyilagos bírálatánál célszerű abból az álláspontból kiindulni, hogy az állam részéről történő mindennemű beavatkozás a magángazdaság területére káros és elítélendő.“ Már a 379. lap az állami beavatkozást „indokoltnak, sőt elkerülhetetlennek“ mondja egyes esetekben, a 381. lapon pedig Középeurópá- ban „az állami beavatkozás által irányított tervgazdaságot“ nélkülözhetetlennek mondja az átmenetgazdálkodás idejére, de azért a 380. lapon mégis azt tartja, hogy „az egyes érdekeltségek• tervgazdasági kísérletei biztatnak leginkább eredménnyel.“ A 383. lapon az áll, hogy a közgazdaság azt az egységes egészet jelenti, „amelynek összfelépítésében olyan formában kell megjelennie, hogy a közgazdaság az egész ország népessége a monokultúra számára az elképzelhető, a lehetséges legnagyobb jólétet biztosítsa.“ Amennyire ez a mondat érthető, benne a monokultúra megbecsülése látszik kifejezésre jutni. Annál meglepőbb, ha a 384. lap szerint az összesség élet- képességét veszélyeztető hátrányok „legjobb példáit a túlfejlődés egyik kezdetlege. formájában, a monokultúrában“ kell megtestesítve látni. Ugyanolyan különös természetesség ugyanezen a lapon, „hogy a monokultúra csak addig lehet jellegzetessége egy-egy ország gazdasági fejlődésének, amíg a világgazdaság fogalmával, annak érezhető kihatásaival szerves kapcsolatba nem kerül.“ Ez az „addig“ és „nem“ mindjárt érthetetlenné válik, ha arra gondolunk, hogy az igazi monokultúrák, mint a brazíliai kávétermelés vagy az egyiptomi gyapottermelés nemzetközi munkamegosztás és világgazdasági árúcsere nélkül el sem képzelhetők. A 394. lapon az áll, hogy 1914 nyaráig „az európai kereskedelmi politika teljesen a szabadkereskedelem jellegét viselte magán“ Folytatólagosan azonban már az ellenkező derül ki és a 395. lap ki is mondja, „hogy az 1941. évi első világháború kitörését megelőző 7—4 évtized külkereskedelmi poli'ikája lassanként áttér a mérsékelt vámvédelem politikájára.“ A 400. lapon az olvasható, hogy „az iparosodási folyamat megerősödése végeredményben növelhet a világgazdaság forgalmát“, annak ellenére, hogy az ellenkezője a bizonyos, mert a következő mondat szerint „az bizonyos, hogy ez a fejlődési irány út az autarchia felé.“ Az ugyanezen a lapon található javaslat „a legtöbb kedvezmény záradékának a kontingensekre és a devizagazdálkodásra való kiterjesztése“* mellett foglal állást, annak ellenére, hogy a legtöbb kedvezményi záradék vámkedvezményekre szorítkozik, a kontingensek pedig árúmennyi-