Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
12 oél sokak által jelentősebbnek tartott pénztári egyensúlykép lettel ugyanúgy nem foglalkozik, amint Keynes messze legjelentősebbnek tartott 1936. évi könyvét is teljesen figyelmen kívül hagyja. f) Domány Gyula 1928-ban „Az valutarendszerek elmélete“ címmel megjelent könyvében Keynes 1923. évi könyvét még csak Hantos Elemérnek 1925-ben „A pénz problémája Középeurópában“ címmel megjelent könyvéből ismeri és forrásként erre hivatkozik. Domány Gyula az 1928. évi könyvéből több szövegei változatlanul átvesz az 1942. évi könyvébe, így a Keynes 1923. évi könyvéről szoló bevezető részt is. Eközben azokat a tévedéseket, amelyek már az 1928. évi könyvben előfordulnak, megismétli. így az 1928. évi könyvben előfordul az is, hogy Angliát követően elsőnek Franciaország és az Egyesült Államok tértek rá az aranyvalutára (24. 1.) s ugyanez áll az 1942. évi könyv 61—62. lapán is, holott mindkét ország a legtovább tartott ki a kettős valuta melleit és Franciaország az 1865-ben létrejött kettős valutás latin érmeunió vezető országa is volt. Az igazság csak annyi, hogy az ő kettős valutájuk alternativ változatánál fogva, vagyis a hivatalosan rögzített arany-ezüst értékarány mellett a kaliforniai és ausztráliai aranybányák felfedezése után az arany volt az a rossz pénz, amely átmenetileg az ezüstöt a forgalomból kiszorította. De kettős valutáik feladása csak Németországnak az aranyvalutára való áttérése, vagyis 1872 után következett be. Hasonlóan téves Domány Gyulának az az állítása, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia „még jóval az aranyvaluta bevezetése előtt“ aranyból Mária Terézia tallérokat veretett volna, mert ezek a nevükhöz illően ezüst tallérok voltak. De még különösebb az az ismétlés, amely az 1942. évi könyv 146. lapján fordult elő és az* 1928. évi könyv 83. lapjával az utolsó szó kivételével egyezik s az eltérés csak annyi, hogy 1928-ban cikkeket említ a szöveg, 1942-ben pedig jószágokat: „Nemcsak az kettős valuta ugyanis, amikor az arany mellett az ezüst is törvényes fizetési eszköz, hanem binietallizmus az is, amikor az állam által fizetési eszközzé deklarált pénz mellett állandó értékmérővé teszik meg a világpiacon forgalmi értékkel bíró jószágokat.“ Ezzel Domány a metallum fogalma alá vonja a búzát, a szenet és a gyapjút, mert ezek azok a ,.jószágok“, vagy „cikkek“, amelyekkel szerinte az arany vagy az ezüst mellett vagy ezek nélkül is „binietallizmus“ létesül. Kétségtelen, hogy ezzel szemben az 1928. évi könyvek több téves és egymásnak is ellentmondó adata és megállapítása, mint például az amerikai Federal Reserve bankrendszerre vonatkozó közlések, nem ismétlődnek meg az 1942. évi könyvben, de nem azért, mert helyesbítésre találtak, hanem csak azért, mert egyáltalában kimaradtak. Ehelyett az 1942. évi könyv egynéhány új és nem kevésbbé aggályos megjegyzést tesz.
