Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
5 elé terjesztett, szintén általában a valutapolitika körébe eső kérdéseikre szőritkoznak. . a) Ha most ebből a szempontból arra a kérdésre akarnánk felelni, bogy melyek voltak azok az újszerű gazdasági jelenségek, amelyek a két világháború között a figyelmet magukra irányíthatták és ja közgazdasági tudományos kutatásnak új feladatokat róttak ki, akkor ezeket a következőkben kellene összefoglalni. Az első világháború előtti idővel szemben, a két világháború közötti időben, azi aranyvaluta tartós helyreállítása nem sikerült annak ellenére, hogy magy nemzetközi erőfeszítések történtek azi arany valuta visszaállítása érdekébein és ezek az erőfeszítések átmenetileg eredménnyel is látszottak járni. Az 1922 és 1927 óv között ugyanis aí világ összes valutái visszatértek az aranyalapra, azonban már 1931 és 1936 között ugyanúgy lekényszerültek valamennyien erről az alapról. Az ok, mi ezt a változást k i,kény szerit ette, az első világháborút követő és 1931-en is túlterjedő folytonos áresés volt a világpiacokon. Ennek az. áresésnek a felderítése és megszüntetése adta meg az első feladatot nemcsak a gyakorlati közgazdasági politika, hanem a közgazdasági tudományos kutatás számára is. ! Gustav Cassel stockholmi egyetemi ’tanár széleskörű gazdaságtörténeti és statisztikai alapon bizonyította be vagy legalább is bizonyítani látszott,, hogy ennek az áresésnek az, oka az első világháború utáni! arany term elésnek az elégtelensége. Amíg ugyanis 1850 és 1910 között a világ arany termelése évi átlagban a mindenkori aranykészlet 3 százalékával növekedett, a világpiaci árszínvonal a kezdő és végző időpont között nem változott, közben pedig abban az arányban ingadozott, a mily arányban az aranytermelés az évi átlagos 3 százaléktól eltért. Miután pedig az első világháború utáni időben a világ arany- termelése tartósan e 3 százalék alatt maradt és csak 2 százalékot ért .el, kézenfekvőnek látszott és, Cassel, ezt is következtette ebből az összefüggésből, hogy az aranytermelést kell az évi 2 százalékos szintről 3 százalékra emelni'. Casselnek ezeket a számításait Joseph Kitiehin angol statisztikus számításai is alátámasztották, aki szerint az.évi aranytermelés, nemcsak a világ teljes aranytermeléséhez képest, hanem a moneltíárius célra felhasznált aranykészlethez képest is átlagosan 3 százalék körül volt az 1850 és 1910 közé eső időszakban'. Cassel egyben az ipari és a mezőgazdasági termelés évi átlagos növekedésének arányszámából is arra következtetett, hogy a világgazdasági haladás arányszánia 1850 és 1910 között 3 százalékos volt. Sőt még ezenkívül is adódtak még olyan számítások, amelyek a Cassel számításainak megerősí
