Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
4 gyalusa során hivatkozik.“ Majd pedig: „Megállapítható, hogy a szerző, aki egyes kérdéseket beható részletességgel tárgyal, bizonyos mértékig a közgazdaságnak majdnem az, összes1 jelenségeit érinti. Könyvére majdnem azt lehet mondani, hogy egyetemes közgazdaságtan az újonnan felmerült gazdasági jelenségek különös figyelembevételével.“ Továbbá — szól később a bírálat —: „Nagyon érdekesek a szerzőnek a kezdő huszasévek tapasztalatai alapján az inflációra vonatkozó fejtegetései.“ Végül még egy idézet: „Igen részletesen foglalkozik a szerző a devazigazdálkodás kérdésével és mintegy annak megállapítása gyanánt általánosságban nyújtja a kényszer- gazdálkodás elméletét.“ Ezek a kiragadott szemelvények és idézettek kijelölik azt a tárgykört, amelyet ez a könyv feldolgoz. Mindazoknak a kérdéseknek közgazdasági horderejűt felfogni1, jelentőségét megítélni és következményeit mérlegelni nem könnyű feladar. A közgazdasági tudomány nagy klasszikusai Smith, Ricardo és Mill oly korszakban élteik és oly időben elmélkedhettek a társadalomgazdaság szövevényes problémáiról és akkor alkották meg alapvető munkáikat, amikor a közgazdasági élet nyugalmi, statikai állapotban volt. Az első világháborút követő korszak közgazdasági tudósainak azonban nehezebb helyzettel kellett megbirkózmiok, mert abban az időszakban a közgazdaságtan állandóan átalakulóban, dinamikai, mozgó stádiumban volt és> ez a folyamat sem a második világháborúban, sem pedig az azóta eltelt rövid másfél esztendő alatt nyugvópontra nem jutott. A közgazdasági irodalom avatott tollú növelője kell hogy legyen ennek a könyvnek ai szerzője, mert nehéz feladatot oldott meg, amikor összefoglaló képet adott ebben a munkájában az elmúlt két évtized gazdasági és pénzügyi eseményeiről, megrajzolván egyúttal a bekövetkezert változások elméleti hátterét is. Minthogy a könyv „Új gazdasági jelenségek“ címet viseli, tegyük ebben a bírálatban röviden vizsgálat tárgyává, hogy tényleg találkozunk-e a munkában új fogalmakkal, fedi-e a könyv címe ánnak tartalmát és ha igen, ezekkel kapcsolatban milyen következtetéseket és tanulságokat von le a szerző. Ilyen új fogalom elsősorban az indexvaluta fogalma, amely az amerikai közgazdásznak, Irving Fi-hernek elméletén épült fel. Lényege, hogy mivel a pénz vásárlóereje állandó hullámzásnak van kitéve, amely hullámzás tudvalévői eg a pénz mennyiségétől, a bankban elhelyezett lététektől és) ezek forgalmi sebességétől függ, oly pénzegységgel kell a világot nyugalmi állapotba hoizini,, melynek nem állandó, hanem változó az arany tartalma. Ezzel lehet szabályozni a pénz vásárlóerejét, illetőleg a vásárló erő állandó stabilitását. Ha nem is valósult meg Irving
