Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
rábou is mind sűrűbben hallható az a megjegyzés; miárt kell nyolc éven át annyit dolgozni, s annyit félni az érettségitől, ha ugyanazt az eredményt bizonyos tanfolyamokon rövidebb idő alatt és kevesebb munkával is el lehet érni. Az a tény, hogy az érettségi vizsgálat kérdése szélesebb köröket is foglalkoztat, sajnos, nern éppen az egészséges érdeklődésnek a jele, hanem inkább annak a bizonysága, hogy valami itt nincsen rendben. Azt megértjük, hogy vizsgától a tanulók legnagyobb része, még sokan a jók közül is félnek, de nem volna ez helyén a tapasztalt négy mértékben olyan vizsgálatnál, amelynek, mint az Utasitás mondja, a c'Íja rnegállapitan: vájjon a vizsgálatra jelentkező tanuló szellemi fejlettsége, továbbá tárgyismerete a középiskolai tanterv mértéke szerint oly fokon áll-e, amely őt a felső tanulmányokra képessé teszi, - vagyis amelynél a súlyt elsősorban az értelmi fejlettség ki- puhatolására kell vetni. Néhai kiváló pedagógusunk, Fináczy Et.ro szerint a középiskola "önértákü intézmény1', tehát nem célia az egyetemre való előkészítés; minthogy azonban a jó középiskolai oktatásnak természetes következménye, hogy jó alapokat ad az egyetemi tanulmányokhoz, az egyetemi munka eredményessége valójában a jó középiskolák munkáján fordul meg. A bajor utasitás is úgy szabja meg a középiskolák célját, hogy magasabb általános müvetleéget nyújtsanak és ne gadják a képességet az önálló szellemi munkára, s ezt a porosz utasitás röviden a "philosophische Vertiefung" kifejezésben foglalja össze. Az önálló és fegyelmezett gondolkodást azonban, amire az egyetemen szükség van, már a középiskolában meg kell tanulni, s az e mii tett tárgyismeret mellett, sőt elsősorban erről kell bizonyossá,- got tenni a középiskolai tanulmányok végén, megmutatva, hogy valóban "érett" az illető tauiuló a felsőbb tanulmányokra. Ezért azután érettségi vagy neki megfelelő vizsgálattal úgyszólván mindenütt találkozunk, - s már ebből a tényből is két
