Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946

1945. október 10., 1945/46. tanévi második rendkívüli ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Bozóky Géza ny. r. tanár nyugállományba helyezése. A Kereskedelmi és Váltójogi Tanszék helyettesítése. - Indítvány dr. Tóth József egyetemi magántanár egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - Az ülés berekesztése.

1./ Világnézet és .jogalkalmazás (47*1*1942. ) cimü tanulmányának bevezetőjében a világnézet bölcseleti alapvetését vázolja fel, s az immanens és transcendens világnézet között von párhuzamot* A tanulmány további részében a jogalkotás és jogalkalmazás fogalmaiból kiindulva bővebb teret szentel a jogalkalmazás módszertanának. Ismerteti a, szillogizmus és a szabadjogi iskola elméleteit, s ahhoz a következtetéshez jut, hogy mind a szillogizmus, mind a szabadjogi iskola elméleteit a maguk egyoldalúsága miatt meghaladottaknak kell tekinteni. A közigazgatási jogalkalmazás során a jogszabályok keretében adva van a jogalkalmazó szerv értékelő, mérlegelő funkciójának lehetősége. Az értékelési funkciók közül legfontosabbnak a jogi és erkölcsi minősités tekinthető. Minthogy pedig a jog és erkölcs elválaszthatatlanok, ennélfogva az erkölcsi értékelésnek a jogalkalmazásnál helyet kell találnia. Az erkölcsi értékelés mindig a jogalkalmazó világnézetétől függ, mert a világnézet lesz az a tényező, amely a jogalkalmazó erkölcsi felfogását meghatározza. A törvényi keretek között igy lesz az erkölcsi értékelés világnézeti kérdéssé, s igy juthat érvényre a jogalkalmazásban.

2. /kultúra és közigazgatás (32.1. 1943) cimü értekezésében szerző a kultúra fogalomelemzéséből indul ki, s sorra veszi a kultúra érték-, funkció- és eredmény-fogalmát. A kultúra fogalmának bölcseleti elemzése során a kultúra közösségi jellegét mutatja ki. Bár a kultúra egyéni, személyes tevékenység, mégis a társadalmon kivül, attól elszakadva helyet nem találhat, s az egyén kulturális tevékenysége a közösség által nyújtott előfeltételek nélkül lehető nem volna. A kultúra közösségi jellegével együtt jár a kultúra közcélusága. A közcélok sorában a kultúra eszményeinek előmozdítása és valósítása egyúttal kiemelkedő államcél. Minthogy pedig az államcélok konkrét valósítása a közigazgatásban történik, ennélfogva az állam kulturcélját is a közigazgatás fogja megvalósítani azáltal, hogy a kultúra előfeltételeit megteremti.

3./ Szociális iogszemlélet a közigazgatásban (32, 1. 1944.) cimü tanulmányának bevezetőjében szerző a jog szociális természetével foglal