Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 6., 1945/46. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Pázmány Zoltán egyetemi ny. r. professzor köszöntése 50 éves tanári jubileuma alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságok és magánosok átiratai: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés dr. Cziglányi Aladár magántanár, törvényszéki tanácselnök egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 6. Előterjesztés a Magyar Közjogi Tanszék betöltése tárgyában. - 7. Előterjesztés dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár kérelme további szabadság engedélyezése tárgyában. - 8. Előterjesztés az 1946/47. tanév I. félévi tanszék helyettesítések tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1946/47. tanévre szóló előadói megbízások tárgyában. - 10. Előterjesztés az 1946/47. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 11. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 12. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 13. Fényes Miklós jogszigorló, megbízott szemináriumi könyvtáros kérelme szigorlati díj és disszertáció bírálati díj elengedése tárgyában. - 14. Jelentés dr. Perbíró József egyetemi s. titkár, hites könyvvizsgáló magántanári képesítése ügyébe. (A jelentés gépelt szövege a jegyzőkönyvhöz fűzve) - 15. Elnöki beszéd dr. Molnár Kálmán prodékán rektorrá választása alakalmából. - Az ülés berekesztése.
gel Ismerteti a tőke Jelentőségének a hitelgazdaságban mind nagyobbra emelkedését, a tőkegyűjtés egyszerűsítésére és gyorsítására a XVIII« század végefelé létrehívott legjellegzetesebb tőkeegyesülésé- nek, a részvénytársaságnak megalakulását, világszerte élterjedését és hosszú Ideig szinte versenytérsnélkUli uralmi helyzetét a nagytőkék birodalmában« Ennek a nyomasztóvá vált hatalmi tultengésnek ellensúlyozására és saját érdekeik biztosítására fogamzott meg a kisebb gazdasági erők Összefogásának gondolata, a szövetkezés eszméje, ami hamarosan a leghatásosabb önvédelmi eszköznek kezdett bizonyulni« Természetesen a szövetkezetek is kénytelenek célkitűzéseik közé felvenni a tőkegyűjtést az 5 különleges gazdasági helyzetüknek megfelelő módon saját erőforrásaikból»így kerUl Idővel az egyéni, személyes jelleget nélkülöző részvény mellé a személyes tagságot jelző és igaz&ó üzletrész, mint szintén már tőkeerőt megtestesítő értékpapír« Rátér azután a szerző a magyar szövetkezeti intézmény történeti kifejlődésének ismertetésére, majd pedig a magyar szövetkezeti Jog szabályozásénak időrendben kialeWOá.át tárgyalja, mind-ezt meglehetősen aprólékosan« Rövidéboré vonva és kevesebb Idézéssel, nem túlságosan jelentős Írók nézetei közlésének mellőzésével, ez a rész értékében nyerne» Ami leginkább kiemelendő belőle, az a magyar kereskedelmi törvény idevonatkozó ríndelkezéseinek nagyon helytálló, objektiv kritikája, valamint Kuncz Ödön szövetkezeti törvénytervezetének sokben egyetértő méltatása Második fejezetében a szerző a szövetkezetek jogi szabályozását általános elméleti és tételes jogi szemszögből vizsgálja« Híve annak, hogy nagyobb áldozáthozatal több szavazati jogot biztosítson a tagnak« Véleménye szerint a szövetkezeti eszmével inkább a korlátolt felelősség kimondása áll összhangban, ez felel meg jobban a szövetkezét! szellemnek, Legfontosabb elvnek látja a tagoknak a szö- \Tetkezeti vállalat tevékenységébe teljes lelmpcsolódását, a kölcsönösw séget és mint különös differentia speciflkát a visszatérítés elvét
