Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1944-1945

1945. június 27., 1944/45 tanév tizedik rendkívüli ülése

-2-Vf3

Nálunk - mint tudjuk- Wlasics Gyula közoktatásügyi miniszter előterjesztésére 1895. november 18-án kelt királyi felsőbb elhatározás nyitotta meg az egyetemek kapuit a nők előtt, de csak a bölcsészeti és orvosi fakultásokét.

A feminista mozgalom azonban a nők egyenjogusitásáért folytatott kitartó és erős harcában nem szűnt meg küzdeni a jogi pályák megnyitásáért is és 1914-ben a budapesti tudományegyetem jogi kara, megváltoztatván addigi állsápontját, a Feministák Egyesülete kérelmének helyet kivánt adni, hogy t.i. az egyetemek jogi kara és a jogakadémiák a nők előtt is megnyiljanak és ilyen álláspontot foglalt el 1917-ben is.

Az 1918-i forradalom hozta meg e mozgalom győzelmét és az 1918/19. tanév II. félévében már női hallgatókat is találunk jogi fakultásainkon.

Ez az állapot azonban nem sokáig tartott, s csak az az eredmény maradt- *

meg, hogy a beiratkozott nők - szerzett joguk birtokában - folytathatták jogi tanulmányaikat, letehették szigorlataikat, felavattathatták magukat, sőt ügyvédi oklevelet is szerezhettek.

Országunk háború utáni helyzete ugyanis olyan súlyos volt, hogy még az elszakított területekről elüldözött és elmenekült tisztviselők sem tudtak itthon elhelyezkedni, másfelől pedig az egyetemek jogi kara még azokat a hallgatókat sem tudta a numerus clausus behozatala következtében felvenni, akik a jogi pályára kivántak lépni. Feleslegessé tette a nőhallgatók felvételét az is, hogy az 1920. XXXI.t.c.-kel létesített közgazdaságtudományi kar megnyilt a nőhallgatók előtt is és itt azoknak az élethivatásoknak egy részére képesítést szerezhettek, amelyekre külön-