Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1944-1945

1945. június 11., 1944/45 tanév nyolcadik rendkívüli ülése

felsőoktatási s teljes húsz évi egyetemi működése során éppen oly kevés­sé kereste a megtiszteltetést, mint amennyire vonakodás nélkül állott a közérdek szolgálatára: ezúttal sem fogja magától elhárítani a köteles­ségnek a Kar bizalmában megnyilvánuló hivó szózatát. Dr. Molnár Kálmán ny.r. tanár a következő szavak­kal fordul a Karhoz: Tekintetes jog- és államtudományi Kar ! Az ülés megkezdése előtt a Kar összes jelenlevő tagjaihoz kérést intéztem, hogy a prodékáni tiszt betöltésénél engem hagyjanak fi­gyeimen kivül, s kijelentettem, hogy netaláni megválasztásomat nem / fogadhatnám el. Tekintettel azonban sok mindenre, ami szavakkal el nem mond­ható, most, a szavazás megejtése s egyhangú megválasztásom után mégsem tehetek mást: a prodékáni tisztet el kell fogadnom. Nem azért vonakod­tam attól, mintha a dologtól húzódoznék, hiszen tudom, hogy a mi lel­kes és munkabiró dékánunk mellett nem sok munka hárul a prodékánra. A felelősség vállalása sem lesz nehéz a tanácsban akkor, amikor ott előttem a dékán urat illeti a szó. Csak a Mindenható kegyelme legyen velünk, akkor a legnehezebb feladatok is megoldhatók. Mindenesetre meg kell próbálnunk! Emberé a munka, Istené az áldás! Ezt kérem én az uj tanévre. Elnöklő dékán dr. Molnár Kálmán ny.r. tanár elfo­gadó nyilatkozata után a jog- és állam' tudományi Kar 1945/46. tanévi prodé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom