Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1942-1943
1943. május 18., 1942/43 tanév nyolcadik rendes ülése
13G-21-eilenőrzéséről szól, s követ Kézé sleep a közigazgatási bíráskodást nem Kmetty, hanem Vasváry szellemében fogja fel./I. ,2. ,y. ,13. ,54. ,68.,old./ Ez az trkeu annak,nogy a közigazgatási biráskoaás céljára vonatkozó fejtegetései nem eléggé világosak. A közigazgatási bíráskodás szervezetéről szóló fejezetben részletesen ismerteti a porosz, a beaaeni, a francia, a belga, a bajor, az olasz, az angol és az osztrák közigazgatási bíráskodás szervezetét, de megzavarja a nemzetközi összehasonlítást az, hogy az összehasonlitás nem elvi alapon, hanem államonként történik,hogy a porosz szervezet ismertetését két részre szakítja szét, s hogy a szervezetre vonatkozó részbe közbe szúrja Gneist elméleti álláspontjának vázolását /10-42.oldal jegyzet./ Legnagyobb hibája az, ami később is megismétlődik,hogy t.i.forrásait feldolgozva úgy ismerteti a közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdéseinek a különböző államok részéről történt megoldásait, mint na e megoldások jelenleg is érvényben volnának és az első és második világháborúnak a közigazgatási bíráskodásra, sőt az egyes államok létére és kiterjedésére kihatása egyáltalán nem lett volna. Ugyanaz a hiba megismétlődik akkor, amidőn az osztrák és a magyar közigazgatási bíróságok hatáskörét ismerteti. Szerinte az osztrák közigazgatási bíróság hatásköréből ki vannak ' zárva a Magyarországgal közös, vagy közös egyetértéssel intézendő ügyek. /32.old./; s a magyar közigazgatási biróság hatásköre nem terjed ki egyrészt az Ausztriával közös, illetve közös egyetértéssel intézendő ügyekre,másrészt azokra,amelyek közös ügyei ugyan Magyarországnak és Horvátországnak a törvényhozás szempontjából,de nem közös ügyek a végrehajtás szempontjából. /60.old./ Szükséges lett volna elesen elhatárolni azt, ami már csak történelmi emlék,attól, ami jelenleg is érvényben lévő tételes jog. A magyar közigazgatási bíráskodás jogforrásainál éles megküiömböztetést kellett volna tenni: 1./ a közigazgatási biróság szervezetére, hatáskörére és eljárásá- l ra vonatkozó jogszokások között; 2./ azon jogszokások között,amelyeknek megsértése esetén panasszal lehet fordulni a közigazgatási bírósághoz, s 3./a közigazgatási bir°ság által alkotható döntvények között. Ezek a legfontosabb kifogások, amelyekre rá kellett mutatnom, de ezektől eltekintve örömmel kell megállapítanom,hogy a pályatétel kitűzése eredménnyel járt. A pályázó nagy alapossággal dolgozta fel a közigazgíási bíráskodással kapcsolatos kérdéseket, - az általa idézett és tényleg fel is