Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1941-1942
1942. május 19., 1941/42 tanév kilencedik rendes ülése
retben részesítsük. Fogacga a tekintetes Kar kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Pécs, 1943. május 15. Losonczy Istvány egyet mi nyilv.rk. tanár. sk. Hozzájárulok, Pécs, 1943. május 18. dr. Krisztics Sándor sk. ny.r.tanár. Büntetőjogból. " A jogé.zet" a magyar büntető birói joggyakorlatban" cimü pályatételre egy pályamunka érkezett be; "Suramum ius summa iniuria" jeligével. A bíráló szaktanárok, dr. Irk Albert és dr. Losonczy István véleménye szerint, a pályamunka szerzője általában helyesen oldotta meg feladatát, tár önkényesen szűke obre korlátozta a kérdés körét, amikor azt a jogos védelem judikaturájának bírálati bemutatására szorította. De ebben a vonatkozásban szorgalmas és lelkiismeretes munkát végzett. Éppen ezért, mert a pályaúolgozat szerzője a kérdés lényegét helyesen ismerte fel és a hazai büntető birói gyakorlat egy részének alapos áttanulmányozásával érdemes munkát végzett, a pályadij kiadását javasolják. A pályadijat nyert pályaműn ra szerzője; Sára István jogszigorló. / A bírálat szószerinti szövege a következő: Tekintetes Jog- és Ál1amtudomonyi Kar! Az 1941-42. tanévre kitűzött büntetőjogi pályatételre egy pályadolgozat érkezett be: "Summum jus summa iniuria" jeligével. A dolgozat 74 gépirt oldalon, három főrészben foglalkozik kérdésünkkel. A szaktanár e pályatétellel azt a célt tűzte ki, hogy a pályázó a magyar büntető birói joggyakorlatban tegye vizsgálat tárgyává: mennyiben érvényesül a "jogérzet" az ítélkezés során? Hisz köztudomású, hogy az egyoldalú jogpozitivizmus hatása alatt mindenütt a birói működés bizonyos elmechanizálódása ment végbe. Az ítélkezés azonban a bírónak nem pusztán logikai kognitiv tevékenysége, hanem emocionális és értékelő működése is. A büntetéskiszabásnak logikai, racionális elemei mellett vannak irracionális elemei is. A pályadolgozat szerzője bevezetőjében eként határolja körül a maga célkitűzését: "kimutani a büntető judikaturában olyan eseteket, melyekre pozitív törvéry kifejezetten nem rendelkezik, hanem a bíróság erkölcsi lelki világa által kellően megalapozott jogérzete dönt
