Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1939-1940
1939. szeptember 28., 1939/40 tanév első rendes ülése
K és ügyvédj elöltek részére reidezett továbbképző tanfolyamon sorozatos előadásokat tartott házasságjogi és tartásjogi kérdésekről. Több hasonló t-árgyu cikke jelent meg időközben a magyar Jogi szemlében is. Hivatali teendőinek végzése mellett társadalmi téren is tevékenykedik, mint a Sasai Stefánia Szövetség alelnöke és az Actio C'.t'olifca kerületi tanácsában, mint a nitvédelmi szakosztály elnöke . Ebben a minőségében több Ízben tartott előadásokat. Tekintetes Jog-és Államtudományi Kar! dr. Cziglányi Aladár, aki már joghallgató korában kitűnt tehetségével és fejlett judicdumával, közismerten egyike a fiatalabb birói nemzedék legképzettebb tagjainak. Hogy bírói pályáján aránylag oly,korán feléje fordult a bizalom ás vezetői állást nyert el, ez hivatása gyakorlásának, nemkülönben irodalmi működésének terén kifejtett eredményes munkássága elismerését és méltánylását bizonyítja. mindezekre, valamint folyamodónak közbecsülésben álló, kifogástalan egyéniségére tekintettel tisztelettel javasolom,rnéltóztaseék dr.Gziglányi Aladár személyes minősültségét a magántanári képesítő szabályzat 8v§.-ban előirt módon megállapítani és őt képesítéshez bocs ájt ani.— Elnöklő dékán ismerteti a Karral az 1893.évi 45.530.sz. magántanári képesítő szabályzat 3-6-§§,-ait,amelyek a nagántanári képesítés elnyerésének kellékeit állapítják meg. Felhivja azután a Kar tagjainak figyelmét, hogy ugyanezen szabályzat 8.§.-c értelmében a tanártestületnek vita nélkül, titkos szavazással kell határoznia arról, hogy vájjon személyes minősültségénél fogva folyaodót c képesítéshez bocsitja-e vagy sem. Dékán a 8.§.-a értelmében elrendelte a titkos szavazást abban a kérdésben,hogy a Kér dr. Cziglányi Aladárt személyes rninősültségénél fogva a magántanári képesítéshez bocsátja-e iecen,vagy nem?
