Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1938-1939
1939. január 10., 1938/39 tanév harmadik rendkívüli ülése
-3 l^ beiratkozott hallgatója sétálni megy, ezzel a tanárt felmenti az előadás megtartásának kötelezettsége alól. Ha a két hallgató beosztja, hogy hol az egyik, hol a másik jelenik meg, akkor a tanárnak módjában lesz prelegálni. Összefér-e ez a komolysággal és a tanári tekintéllyel? A helyzet eszerint úgy fog kialakulni,hogy papiroson pótszemesztert tartunk, s félévet kontesztálunk, a gyakorlatban pedig szó sem lehet rendszeres előadásokról. A legfőbb szempont azonban, amely miatt a pótszemeszter megtartása mellőzendő, a komolyság szempontja, az erkölcsi szempont. Uj magyar életet akarunk, s nem szabad a felvidékről visszatért ifjaink lelkét azzal megfertőzni, hogy itt a legkomolyabb dolog sem komoly, minden látszat, a kirakat részére doIgozunk.Papiron van pótfélév, az újságokban is megírjuk, hogy folyik a munka, a minisztériumhoz is jelentjük, voltaképpen azonban nem történik semmi, mert 6 hallgatóval nem lehet egyetemet játszani. A minisztériumnak őszinteséggel tartozunk, s a saját komolyságunkat is meg kell őriznünk. Ezért javaslom, hogy a Miniszter Urat őszintén informáljuk, a pótszemeszter előfeltételeinek hiányáról. Az ellenindítvány meghallgatása után további élénk eszmecsere alapján a kar szótöbbséggel úgy határoz, hogy elnöklő dékán előterjesztéseit tudomásulveszi, a 29.700/1938.IV.sz. rendelet 3.§.-ában foglalt intézkedés szerint a pótszemesztert a jelentkezett hallgatókkal, komoly lelkiismereti felelősséggel megtartja, s az elvi álláspontnak megfelelő értelemben a tanév II.félévét a rendelet 3.§.-ának 5.pont ja értelmében 1939. február hó 20.-án, illetve az előadásokat 1939.március hó 1.—én kezdi és junius végén fejezi be.
