Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1938-1939
1939. március 2., 1938/39 tanév hatodik rendes ülése
-10-részünkről is elfogadhatónak tartanánk. Mindezek alapján tisztelettel indítványozom,hogy karunk a budapesti kir.m.Pázmány Péter Tudományegyetem fent teljes egészében közölt határozatát jötö magatartásának alapjául a maga egészében tegje magáévá és méltóztassék a budapesti jogi kar átiratára a következő választ adni: Méltóságos Dékán Úri A Méltóságod bölcs vezetése alatt álló Karnak a felvidéki joghallgatók és jogszigorlók vizsgakedvezményei tárgyában hozott határozatával, hivatkozással Méltóságodnak 1221/1938—39. D.sz.átiratára, karunk 1939. március hó 2.-án tartott VI.rendes ülésében foglalkozott. Karunk, minthogy ezideig hozzá konkrét kérelem nem érkezett, csupán értekezlet formájában, a pótszemeszter kérdésével kapcsolatban, az 1939.január hó 10.-én tartott rendkívüli ülésén foglalkozott a felvidéki hallgatók tanulmányi és vizsgakedvezményével. Az egyéni elbirálás elvének fenntartása mellett, karunk azon az állásponton volt, hogy : 1. / A 8286/1924.ez. VKK.rendelet 2.pontjának 6.bekezdése értelmében a tevékenység és eredmény az abszolutórium kiadása és a szigorlatra bocsájtás feltételeiként csak egységesen birálható el, 2. a 14.276/1932.IV.sz.VKM.rendelet a nosztrifikációra vonatkozólag nem érinthető. Ezen elvi állásfoglalásból kifolyólag úgy véltük,hogy azok, a cseh egyetemen végzett folyamodók, akik az absolutorium mellett nem rendelkeznek mindhárom államvizsgával, az alapvizsga alól általában nem mentesíthetők, s a nosztrifikáció az utóbb irt rendelet értelmében szerezhető oqg. Egyébként a szigorlatra való bocsájtás feltételeit, kisebb részletektől eltekintve, azonosan határoztuk meg. Mérlegelve azonban a Méltóságod bölcs vezetése alatt álló Tekintetes Kar kiküldött bizottságának a felvidéki akadémikusok emlékiratával elfoglalt és indokolt javaslatát, karunk úgy határozott, 12>0 _
