Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1938-1939

1939. március 2., 1938/39 tanév hatodik rendes ülése

-5-nak szellemében minden méltányos könnyítést meg kell adnunk, ha az a fennálló rend alapjaival és diplomáink komolyságával összegyez-r tethető.

Ennek előrebocsátása után a bizottság fenn kivánja tartani minden folyamodóval szemben az egyéni elbirálás elvét, de viszont nem zárkózik el az általános elvi állásfoglalástól sem.

Ilyen elvi állásfoglalások:

1. /A hivatkozott vallás-és közoktatásügyi minisztériumi rendelet 7.§.-a 3.pontja értelmében azok, "akik az I.alapvizsgát nem hazai egyetemen tették le, a magyar alkotmány-és jogtörténetből kollokviumot tenni kötelesek."

2. / Aki valamely évfolyamot a csehszlovák egyetemen érvényesen elvégzett, az minden további nélkül bocsájtassék a következő évfolyamra és csupán ennek az évfolyamig a tanulmányi év vizsgái követelményeit legyen köteles teljesíteni.

Amivel elesnék az u.n.utólagos alapvizsgák letevésének

a követése.

3. / A szabálytalan félévek közül a beszámítás legfeljebb fele arányban történhet és legfeljebb kettő érvényes félév gyanánt ismerhető el. Egy szabálytalan félév teljes mértékben beszámítható.

4. / A cseh államvizsgáknak magyar szigorlatokat pótló hatály nem tulajdonítható. Akiknek tehát csak államvizsgáik vannak, azok minden szigorlatot a mi szabályzatunk szerint tesznek.

5. / Akiknek minden cseh szigorlatuk megvan, azok a nosztrifikáció mintájára egy különbözeti szigorlatot tesznek.

6. / Akiknek csak egy-két szigorlatuk van, azok ezen szigorlatokat kiegészítő különbözeti szigorlatokat tesznek, a hiányzó szigorlatot pedig egészben teszik.

7. / A doktori disszertáció elengedhető.

8. / A vizsgadijakra nézve addig, amig a felvidékiek kedvezményes tandijat fizetnek, a vizsgadijnak a felét fizetik, s teljes mentességben csak jeles eredményű vizsgák után részesithetők.

Tisztelettel közlöm,hogy a budapesti Kar az általa kiküldött ezen bizottságnak jelentését elfogadta, s határozatát 1939,feb-