Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1936-1937

1937. május 10., 1936/37 tanév ötödik rendkívüli ülése

1S\

21-meg szabott határidőig két pályamű é±

kezett. Az egyiknek jeligéje: "Jus est ars aequi et boni" a másiké; "Justitia"

A "Jus est ars aequi et boni" jeligéjű dolgozat összesen 23 kis negyedrész oldalra terjed, arai már egymagában is tanusitja, hogy a kitűzött jogtörténeti kérdést a mű szerzője behatóan nem tanulmányozta. Rövid bevezetés után, melyben a jogi okiratoknak és formuláknak a társadalom jogi felfogása és a szokásjog megismerése tekintetéből való jelentőségére utal, említést tesz a középkori /frank, nyűgöti gót, stb./ formulákról, de közülök csak a Markul félét ismerteti és ezt is felette röviden; mig a többiekkel /formulae Andegavenses, Visigothicae,Bituricenses, Turonenses,Senonense s, siti/ egyáltalán nem foglalkozik. Pedig . a német jogtörténeti tankönyvek nyomán ezeknek is legalább vázlatos ismertetését adhatta volna. Felemlíti azon kiváló tudósok müveit, kik a kezdő középkori formulagyüjteményeket publieálták /Köziére, ZeumerjDummler,stb./.Azonban mindezeknél a Pallas Lexikonból ihl,---- — ;

sovány adatokra szorítkozik. Szól azután a Formula Concordiaeról, s annak a magyar ev.zsinatok határozmányaiban észlelhető hatásáról, holott mindez a pályatételül kitűzött kérdéssel úgyszólván semmi kapcsolatban nincsen.

A hazai formulagyüjteményekre