Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1936-1937

1937. május 10., 1936/37 tanév ötödik rendkívüli ülése

m

V.A büntetés fejlődés története.

VI.A jelen büntetőjogpolitikája.

VII.Individuális és kollektiv büntetéstani elméletek és gyakorlat.

VIII.Szovjetorosz büntetési és biztonsági rendszabályok.

IX. Az olasz fascista BTK.

X. A büntetés és biztonsági rendszabály fejlődésének iránya.

A tanulmánynak eme tartalmi áttekintése mutat j.a már annak irányát. Vagyis szerző a pályatételt főleg az individualizmus és kollektivizmus látsz ögéből vizsgálja. Amig a kérdés ezen beállításához eljut, hosszú utat tesz meg, ami különösen a pályamunka három első részében nem egy tekintetben feleslegesnek látszik.

Szerző a kollektivizmusnak,helyesebben a keresztény univerzalizmusnak alapján végzi vizsgálatait és állapítja meg mérték Ítéleteit. E tekintetben nem egy helyen túlzásra ragadtatja magát. így például akkor, amikor az individualista eszmekörből kinőtt francia Code Pénal-ról azt irja, hogy az csak az egyént védelmezte,"de nem védte egyáltalában - az állam érdekeit. 11 /345 lap./ Erre vonatkozólag ezeket jegyezzük meg.

A szigorú értelembe vett tiszta univerzálista ideológia, szerint csak a közösségnek vannak jogai. A közösség az egyes javait csak annyiban védelmezi, amennyiben a közös érdek azt úgy kívánja.Ezzel-6-