Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1934-1935

1935. május 15., 1934/35 tanév hatodik rendkívüli ülése

kor már észrevétlenül letér a pozitivizmus útjáról, mert olyan hatalmat látott maga előtt, amely már nem is a legnagyobb hatalom volt. Ennek a jog felfogásnak volt ered-4

ménye az állam primátusának elmélete, amely, ha beszélt is nemzetközi jogról, nem volt képes objektív nemzetközi jogot látni,legfeljebb az állam önkorlátozó akarataként foghatta azt fel és végső sorban azt bizonyította be róla, hogy az állam bármikor szabadulhat tőle, s nem azt, hogy az államot obkejtíve kötelezi. Pedig letagadhatatlan, hogy az államok szuverenitásuk teljes tudatában is szükségét érezték a közöttük felmerült viszonyok jogi rende zésének.Ep azért szerző szerint a pozitivizmusnak meg kell vizsgálnia, van-e a nemzetközi életben olyan felsőbb hatalom, amely jogi érvényű rendelkezésekre képes, és ha van, akkor o jog forrását abban kell megjelölnie és ezt a jelensége t, ezt a felsőbb hatalmat szerző a nagyhatalmakban látja, amelyeknek létezését a régi nemzetközi jog sem tagadta, csupán csak jogi jelentőségüket vonta kétségbe. Azon nemzetközi jog» tételekkel szemben, amelyek mögött