Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1934-1935

1935. május 15., 1934/35 tanév hatodik rendkívüli ülése

lúsfoglalását igazolni. Szs rző vi zsg ál ód ásn ínak ere­dője azon megállapítása, hogy a korrekciónál ízáoió történeti jel­legű, szellemi tartalmú jogintéz­mény. Igyekszik kimutatni, ha váz­latosan is azokat a szellemtörté­neti tényezőket, amelyek az intéz­mény ki alakításai) an részivé ttek. helyesen állítja be a további­akban a kérdést a büntetés kisza­bás pe rspektívájába és következete­­sen igyekszik azon az utón haladni, amely a büntetőjogi alapfogalmak­nak c megalapozásán nyugszik,c­­melyet bíráló szaktanár képvisel. Jól mondja szerző, hogy„ethikai ét­lapon nyugvó bűnösség, pozitív a­­lapra konstruált jogtalanság, deter­minizmusba fullasztott egyéniség, szooiálutilítárísztikus büntetés elmélet nem ad és nem adhat szi­lárd alapon álló büntetés kisza­bási teóriát.* /22.1./ A büntetés kiszabás elméle­te tehát: a jogtalanság,bűnösség, bűntettes egyéniség elemein épül fel. Szerző ezek után c tényálló­déit elemzésén keresztül jut el a bűncselekmények trichotomatikws osztályozásához és állapítja meg ezen osztályozás tényezőit,hogy a következőkben a bírói ítélkező funkciót tegye kérdésünk szemszögéből vizsrá-2»|3L-4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom