Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1933-1934

1933. szeptember 26., 1933/34 tanév első rendes ülése

legegyszerűbb esetet vegyük; a júniusban pótvizsgára utasított hallgató szeptem­berben tiszti orvosi bizonyítvánnyal i­­gazolt betegsége folytán nem jelentkezett pótvizsgára. A Szabályzat értelmében a novemberben sikerrel tett pótvizsga dacá­ra a félév szabálytalan, az absolutorium szempontjából elveszett, a 8286/1924.sz. rendelet 2.4.bek.alapján azonban mérle­gelhető és mérlegelendő}sőt a további a­­lapvizsgaterminus és az absolutorium szempontjából is másként mérlegelhető és esetleg másként is mérlegelendő. Nem lehet vitás,hogy a Szabályzat 9.§.-a alapján mely félévek szabályta­lanok. De- nyilt kérdés marad,hogy a sza­bálytalanság feltétlenül semmisséget, azaz jogszüntető hatályt reprezentál-c? Az egyetemek között felmerült differen­cia a subjektiv szempontok leglelkiisme­­reteebb mérlegelése dacára is azt a ve­szélyt rejti magában,hogy hol egyik, hol másik kar esik a szabálytalanság vád­jába, s hovatovább ez a vád mind gyak­rabban fog ismétlődni.Hiszen az indexből azok az okok,amelyek a subjektiv mérle­gelést indokolttá tették,meg nem álla­píthatók. A helyzet czidőszerint úgy is az,hogy a 8286/1924.sz.VKM.rendelet 2. pont 4.bekezdésének az alkalmazása a legritkábban fordul elő. Nem lehet vitás,hogy a szabály­talan félévek mérlegelése a 8286/1924.sz. rendelet értelmében úgy az alapvizsga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom