Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1932-1933

1933. június 22., 1932/33 tanév tizedik rendes ülése

-10-bálytolrmok. De nyílt kérdés marod,hogy o szabálytalanság feltétlenül semmissé­get, azaz jogszüntető hatályt reprezen­tál-e? Az egyetemek között felmerült differencia a subjektiv) szempontok lég­ié ikí ismeretesebb mérlegelése dacára is azt a veszélyt rejti magában,hogy hol egyik,hol másik kar esik a szabály­talanság vádjába, s hovatovább ez a vád mind gyakrabban fog ismétlődni. Hi szén az indexből azok az okok, amelyek a sub­jektiv mérlegelést indokolttá tették, meg nem állapíthat ók. A helyzet ezidő­­szerínt úgyis az,hogy a 8286. sz. rende­let 2. pont 4. bekezdésének, az. alkalma­zása a legritkábban fordul elő. dem. lehet vitás,hogy a szabályta­lan félévek mérlegelése a 8286/1924.**. rendelet értelmében úgy az alapvizs­­ga-+erminus,mint az absolutorium szem­pontjából a jogi karok autonom, jogköré­be tartozik.Ennek az autonom jogkörnek o jellegével ellenke zik,hogy azt az e­­gues jogi karok egymással szemben a j oge rőt érintő bi rálát tá rgyává te he s­­sék. Az egyöntetűség kedvéért, minden egyes esetet mérlegelhetnek, minden e­­gyes esetről álláspontjuknak egymás előtt és a minisztérium előtt kifejezést adhatnak,de a kiadott közokirat érvé­nyét,mint a törvénykezésnél az ítélet jogerejét, az utóbb hozott jogegységi határozat nem befolyásolhatja. A minisztérium részére a Tanul­mányi és Vizsgarendről szólő szabály-

Next

/
Oldalképek
Tartalom