Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

- 56 sával foglalkozik. A történetpoliti­­kai előzmények feltárása után az uj államalakulások vajúdó korának esemé­nyeit ismerteti, főleg a magyar és né­met források lelkiismeretes felhaszná­lásával. A'munkát minősíthetjük akár tör­ténelmi, akár politikai tanulmánynak, de aligha minősíthetnénk a magyar köz­jog köréhe vágó tanulmánynak. Szerző maga is tudja ezt, hiszen a magyar horvát kapcsolat felbomlásának ismerte­tésénél világosan megmondja, hogy:"nem sokra mennénk azzal, ha a fenti határo­zatokat /a horvát szábor 1918 november n9-iki határozatait/ a magyar közjog alapjáról tennénk birálat tárgyává" Aöl 1./ Ebben szerzőnek teljesen iga­za van. De ezzel maga mondja ki, hogy-, munkája nem a magyar közjog tárgykörébe tartozó munka. Azt azonban már nem lehetne állí­tani, hogy szerző dolgozata semmiféle kapcsolatban sincs a magyar közjoggal. Az ezeréves megyar-horvát közjogi viszony fejlődésének folyama 1918-ban elhagyta a magyar közjog területét, s államok megszűnésének s uj államok ke­letkezésének olyan háborgó tengerébe torkollott be, ahol a jog félreszori­­tásával az erő és hatalom veszi át az irányítást. Az e téren lejátszódott ténylegességeknek adja szerző hü képét

Next

/
Oldalképek
Tartalom