Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

annak szubjektív és időbeli korlátáit és végül a szükségrendelet ékről emlé­­kezik meg. A kormányrendeleti jogal­kotás objektiv habárainak keretében a tcrvénypótló rendeletet és a törvé­nyes felhatalmazáson alaj;uló rendele­tet különfogva két alfejezetben tárgyal­ja. A bevezető részben a szerző igen alaposan tárgyalja az államhata­lom különböző ágainak egymástól va­ló elkülönítését és azok egymáshoz va­ló viszonyát. Tisztán és áttekinthe­tően világítja meg azt a kérdést is, hogy a törvénypótló rendeletek milyen tárgykörben érvényesülhetnek. Igen érdekes lett volna reámutatni azokra az újabb esetekre amikor ezek a rész­ben törvényen, részben szokásjogon a­­lapuló korlátok minden különös tör­vényes felhatalmazás nélkül áttöret­tek. Ezekre azonban szerző munkájá­ban nem találunk utalást. Helytálló és világos a szerző különbségtétele a felhatalmazáson alapuló és a végre­hajtási kormányrendeletek között is. A rendeleti jogalkotás szub­jektív határainak ismertetése során a szerző szembeállítja egymással a királyi, miniszteri és kormányrende­leteket és ezeknek egymással szebben való érvényesülése kérdését igyekszik

Next

/
Oldalképek
Tartalom