Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1931-1932

1932. május 18., 1931/32 tanév kilencedik rendes ülése

'rSÜXJ rí ját folytatja a forrásul használt jelzálogjogi müvek szerzőivel szem­éA/j -len is>sok kifogása van. Általában a munka tónusa polemikusnak mondha­tó. A jövő fejlődésre vonatkozó kí­vánalmai során radikális változtatá­sokat sürget, a közönséges jelzálo­got szerinte például egyszerűen meg kellene szüntetni. A temperamentumos szerző tehetséget, élénk gondolko­dást és gyakorlati érzéket árul el, tárgyismeretettel is rendelkezik,bár aránylag csak kevés forrásmunkát hasz­nált fel, azonban még kiforratlan,hi­ányzik belőle a tárgyilagosság és a higgadtság. Folemizáló heve ellen­­mondásokba és következetlenségekbe is sodorja. Egészbe véve munkája a­­zonban nem mondható értéktelennek. 3. "Ifypotheca" jeligéjű munka terjedelme 53 oldal. Rövid,világos bevezetés után a szerző szisztema­tikusan sorra tárgyalja a jelzálog egyes fajait, a jelzélogadőslevelet és telekadóslevelet, egyenkint tüze­tesen vizsgálja az átruházhatóságot és a végén rövid befejezésben vonja le következtetéseit. Az egész munkát tömörség, jogászi gondolkodás, vilá­gos okfejtés és tiszta judicium jel­lemzi. A szerző nagyszámú forrásmun­kát tanulmányozott át és látszik,hogy az olvasottakat jól megértette.Tud önállóan gondolkodni, erős jogérzék­ei és disztingváló képességgel mérle­­eli a különböző eshetőségeket.Kriti­­ája józan, megfontolt és'" szerény. 113-34-

Next

/
Oldalképek
Tartalom