Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

1-4U~

tálában nem gondoskodik a vatikáni állampolgárság kizárólagosságáról és a bíborosokra nézve is csak az a kivételes helyzet áll fenn, hogy nemcsak a Vatikán város területén, hanem a Rómában székelő bíborosok is a pápai állom polgárainak tekintendők. A továbbiakban különben helyesen tesz a szerző különbséget az Olaszországban egyházi méltóságot betöltő idegenek és a szentszéknél alkalmazott olasz állampolgárok különleges helyzete közt. Érdekes és figyelmet érdemel ebben a fejezetben a szerző részéről az opció gondolatának felvetése is. Kár, hogy olasz államot terhelő kötelezettségeknek jogászi jelentőségét itt egyáltalában nem igyekezett úgy megvilágítani, mint ahogy azt' az első részben megtette.

A III. részben igyekszik a szerző a Vatikán város főhatalmának jellegét körülírni, sorbavéve a Vatikán várost a szerződés szerint meaíllető egyes állami alapjogokat. Külön kiemeli a ius legatíoníst és a pápát megillető különös tiszteleti jogokat, végül részletesen és érdemlegesen tárgyalja azt a kérdést, vájjon q Vatikán város lehet-e tagja a nemzetek Szövetségének, valamint a Vatikán város állandó semlegességi kötelezettségét.

A befejezésben helyesen világítja meg a pápai államnak a lelki szuverénitástál különböző teljes vilá-