Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

vétségének jellegével is. Ez irányú fejtegetései amelyekben a Nemzetek Szövetségének sut generis jellegét vitatja kevésbé meggyőzők és kevésbé ^eredetiek is. A korlátozások utolsó csoportjában ellenben kiemelésre érdemesek szerző fejtegetései a békeszerződésekben a legyőzőitekre rótt kötelezettségeknek jellege tekintetében. E- gészen külön vannak tárgyalva a különböző külpolitikai /Monroe/-doktrínák, amelyekre vonatkozó fejtegetések szintén jók. Kár, hogy az eredeti Monroedoktrina mai érvénytelensége tekintetében vitatott álláspontját nem támasztja alá bővebben és nem ismerteti az ídevágó különböző irodalmi álláspontokat.

A dolgozat utolsó, negyedik részében végül a nemzetközi jog másodlagos alanyainak önrendelkezési joga van feldolgozva. Az idevonatkozó fejtegetéseket a szerző megint két csoportba foglalja: a/ az objektiv jogalkotásra irányuló joggal bíró alanyoknak és b/ a szubjektív jogalkotásra /szerintem helye sebbe n*jog szerzésre*/ irányuló joggal bíró alanyok önrendelkezése. Az első helyen egyes szövetséges államok tagállamainak, a Nemzetek Szövetségének, a nemzetközi protektorátus alatt álló államoknak, szabad városoknak, az A és B mandatárius területeknek és autonom