Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

Í08-17-oszlikf 132 oldal terjedelmű,. Bevezetésében megvilágítva a költségvetési jog politikai jelentő­ségét és szükségszerűségét, megállapít­ja anyagának tárgyalási rendszerét. Az első fejezetben a költ­ségvetési jog fogalmát kutatja , s ben­ne látja a köz és magánérdekek összhang­ba hozatalát és kiegyensúlyozását. Helyesn írja, hogy*szükebb értelemben a költségvetési jog a költségvetés és zárószámadás alkotmányszerű intézését jelenti. Ezzel a megállapításával azon­ban ellenkezésbe jut - mit nem fogadha­tok el, - dolgozatának 8. oldalán, mi­dőn azt mondja:* A záró számadás joga azonban, bármennyire kétségtelen is, hogy szükségképen kiegészíti a költség­vetési jogot, nem tartozik annak köré­be.- Ezt bizonyltja különben a magyar országgyűlésen kialakult gyakorlat is, amely a költségvetési joggal türvény, a zárószámadás jogával pedig országos határozat alakjában él.* - Hiszen záró­számadási jog nélkül a költségvetési jognak nincsen értéke, a parlamenti el­lenőrzésnek nincsen megfelelő eszköze.* A zárószámadási jog a költségvetési jog­nak sanctiója. Amit dolgozatának későb­bi részeiben maga is megérez és megálla­pít. A dolgozat legterjedelmesebb része a költségvetési jog történeti ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom