Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. március 19., 1929/30 tanév hetedik rendes ülése

m jelen pillanatban a közéieti és tei­ner i pályáján a jól teljesített mun­ka árrés érzése tölti/ he egész való­ját. Hálás szívvel emlékezik meg a­­ma kiváltságos Isteni adományról, hogy egy átlagos em.öeri életkort is mesz­­sze meghaladó időn át megadatott ne­ki a jogászi fjuság érdekében sikere­sen miikörmi. 3 midőn ki jelenti,hogy ez ünnepélyes pillanatban egyedül ez a tudat teszi boldoggá az ő lel­két, nem feledkezik meg háláját le­róni elsősorban az Isteni gondvise­lés előtt, azután haló poraikban is fiúi kegyelettel adózik édes szüle­inek, volt hírneves tanárainak, sze­retettel gondol a különböző jogaka­démiákon' és egyetemeken vele együtt­működő tanártársaira és jelenlegi kollégáira, hálás volt tanítványaira, kik valamennyiének több kevesebb re­­sze van abban, hogy midőn ő most tes­ti-lelki erejének teljében és fris­se ség ében munkára felvértezetten még bizakodva o jövőbe néz, - már egy ér­demekben és eredményekben nem kicsiny­­lendő nagy múltra tekinthet vissza. Végül kéri tanártársait,hogy ami eddig is lelkesítette őt tanári pá­lyáján, ami sikereinek egyik eredmé­nyes tényezője volt , s ami nélkül ő nem tud élni - c sze re tetet ők se vonják meg tőle. A kar tagjai nagy melegséggel ünnepel­-3-

Next

/
Oldalképek
Tartalom