Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1927-1928

1927. december 21., 1927/28 tanév második rendkívüli ülése

t ér en miit at j a ledéként az a izörümény, hogy mikor a per jog területéről az anya­gi büntet jog' területére megy, dogmati­kus jellegű munkát ir, ott is a legké­nyesebb és talán a legnehezebb kérdést kutatja, nevezetesen a jogügyletek fo^a-/ mát és jogi természetét. Az egyes jogte­rületek jellegének megállapitására vo­natkozó alapgondolatát, nemkülönben a-L o ' jogügyleti akarat tényálladék minőségé­re vonatkozó gondolatát nem tudnék ugyan szerzőnek osztani, mégis el kell ismer­nünk, hogy ez a munka a jogügyletek ta­nában értékes helyet foglal el, s kémeth Arthur tudományos munkaképességének kivá­ló bizonyitéka. A harmadik munka az "Actirlauliana problémája" a tárgyalt két első munka között foglal helyet, és mikor a megkárosított hitelező jogvédel­mi eszközeit kutatja,nagy érzékkel sod­ródik a törvénykezés felé. Ha IJémeth Arthur módszeréig nem juttat a jövőben a deductiónak annyi szerepet,mint ed­dig, folytatólag is a legértékesebb mun­kásságot lehet tőle várni. Hem mulaszthatjuk el, hqy IJémeth Arthur tudományos módszerének hiányára vonatkozólag meg ne jegyezzük, hogy az talán 25 éves közigazgatási mun­kásságának tudható be, ahol az adminis­­trácio első sorban a tényleges, vagy vár­ható eredményekkel számol, s ebből kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom