Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1926-1927

1927. március 8., 1926/27 tanév második rendkívüli ülése

töt"- össze, mely az anyaország adatanyagát méltőképen egészítette ki. Az erdélyi kérdés megoldását tartalmazó jegyzék,mely az 6 szenélyes munkája volt egyike a "békedelegáció legkitűnőbb) állításainak. Az antant hatalmaival azonban ő sem harcolhatott sikerrel. A trianoni béke elszakította Erdélyt Magyarorszá tol. szétdarabolta az ezeréves hazát. De Bethlen István előtt tisztán állott,hogy a fegyverrel leigázott ország,amelynek belső államalkotó ereje még ép,a fegyverek által'okozott sebekbe bele nem pusztul.Az ilyen országra a győztes rákényszerítheti a legsúlyosabb békefelté.teleket is,mégis a győztes ellenség lesz az aki enyhíteni fog azokon. Enyhíteni fog azért 'mert a legyőzött elllenfélben oly látens erőt érez, mely a jövőben ellene támadhat, s ezért arra i i .hogy as 'ke

helyett,,melynek sugalmazója a bosszú érzete volt, oly békének vesse meg alapját melynek célja már a nem a legyőzött fél ■ megalázása,hanem a békés együttmükűdés biztosítása.

A békekötés utáni korszak fő problémája a tudomány osan képzett politikus előtt csak a trianoni békeszerződésnek a megértés alapján való megdöntése lehet. A tudományos politika megállapítása szerint ez csak úgy lehetséges, ha Magyarország’ a külföld előtt belső államalkotó erejéről tesz tanúságot,mert