Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1926-1927

1927. március 8., 1926/27 tanév második rendkívüli ülése

m

mér yezni az ezer éves magyar haza nem magyar anyanyelvű polgárait, 1917.március hó 3-án a parlamentien tartott beszéli élen mélyreható kritikáját adta a

nemzetisé i elvnek. Írói Bethlen István »—*

szerint a nemzeti önálló létnek csak egyetlen leltét ele van, s ez:az életképesség. Az emberi haladás törvényei közül ez az 6 jogcímük. Amíg a haladás szempontja a dönti, addig nem lehet kivétel nélkül minden-nemzetnek megadni az önálló alakiságot. Ha az utóbbi eset következik be,akkor az emberiség legkiválóbb és legtehetségesebb tagjai kerülhetnek i-O O CJ V

degen uralom alá. Salisbury tételének, hogy a nagy államok mind nagyóbbakká, a kicsih>

nvek mind kisebbekké lesznek bizonyos ic/ V

gazságot tulajdonit. A monarchia területén a kis nemzetek egész raja ütött tanyát két hatalmas nemzet, a német és 0- rosz szomszédságában. Gróf Bethlen István idején ismerte fel,hogyha ezek a kis nemzetek egymás ellen fordulnak fel fogja őket szivni ez a két kolosszus.

A tudományos politika ama tétele, hogy az emberiség csak értékes államok rendje lehet, tisztán áll Gróf Bethlen István előtt.Apen uny az áli. üv-Le^ii integráció tétele is, miszerint minden gyengülő államalakulat nagy államok mar talékává válik .

i-mikor

közepén az

általános választói jog problémája utol-