Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1923-1924

1924. január 28., 1923/24 tanév negyedik rendes ülése

löletre izgat.- '-Továbbá a nemzetiségi egyenjogúság tárcában hozott 1868. XLIY.tc.ás ossthatlan egységes magyar nemzet” nemzetiségi tagozódásáról szól és ezen tagozódás alapjául az a nya nyelvet teszi. Ízen törvény >XVTI.szakasza külön kiemeli, hogy ‘Valakinek

nemzetisége ezután sem tekinthető az országban létező bármely hivatalra való méltóságra való emelkedés akadályául.-” kai különösen a zsidóságot illeti ' az izraeliták e~ gyenjoguságáról polgári és. politikai t ekin't e tb en: ’ cicái 1867: Till. t c. 1§ - a egyszerűen Maz ország izraelita lakosairól'’ szól, nem nevezve azt sem hitfelekezetnek sem nemzetiségnek: de az ezen törvényt megelőző 1840:XXIX.te.

/a zsidókról/ a zsidóság kritériumául a vallási kapcsolatot tekinti. A legújabb 1895:XLII.te. egyenesen "az izraelita vallásrő l"szól.~

De a legvilágosabban megismer- :

kedhetünk a magyar állam népességének

nálunk közi 'razgatásilaa: nyilvántartott

v ■

tagozódásairól az általános népszámlálási utasításokból. Izekből látható hogy a legszabatosabb a felekezeti tagosítás keresztülvitele, mert a íelekökezeték ..pontosan nyilvántartják híveiket és így az egyesek felekezeti hovatartozása nem képezi kétség tárgyát.-