Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1922-1923
1922. december 13., 1922/23 tanév negyedik rendes ülése
*/ GO A kar tel,les mértékben átérzi azon leér- • dések jelentőségét, melyedet a sárospataki, ref. jogakadémiai tanári kar memorandumában fölvetett. Osztja a sárospataki kar azon nézetét, Hogy a jogtanárok nagyban alkalmasak volnának Hozzájárulni ahhoz, Hogy a gyakorlatban etnikai értékek érvényesüljenek, de nem zárkózik el annak elismerése elöl, Hogy viszont a gyakorlat ki** válóságai az elmélet fejlődésébe több pozitív tartalom felvételére nyújtHatnának segédkezet. Mindenesetre tudatában van az elmélet és gyakorlat megértő, kölcsönös összniiködése rendkívüli előnyeinek. Ha azonban azt nézzük, Hogy a sárospataki“kar javaslata vájjon alkalmas-e jogfejlődésünk részére ezeket az előnyöket biztosítani»úgy akkoTvele egy nézeten nem lenetünk. * Annak feltételezéséből ugyanis, Hogy valaki egyetemi vagy főiskolai tanszékre jut vagy juthat minden gyakorlat nélkül, kiindulni nem lehet. Ennek alapján pedig a me- « morandum pártolása azt a kérdést vetné ellenünk, Hogy vájjon az olyan egyetemi és főiskolád tanár egyéni érdekeinek" szolgálata, aki kellő gyakorlat és gyakorlati vizsga nélkül neveztetett ki, szolgálja-e egyúttal jogakadémia a tudomány érdekeit ? A sárospataki» memorandumában foglalt javaslat a jogtanárnak a Bp. 55*§-án és a Pp. 96.§-án, Helyesebben a 97. $-án alapuló jogkörét kívánja az ügyvédi képesítésen alapuló joggyakorlat egész terű* letérő kiterjeszteni. Ezzel széniben figyelembe kell vennünk, Hogy a büntető perben a vádlott rendkívüli erkölcsi értékei forognak koczkán. Hogy a Bp.a védelmet a jog ta-